Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
3077 Baranya megyei képviselő vagyok, nagyon jól tudom, hogy nincs Baranya megyében olyan település, ahol német közösség él, és Németországnak ezt a fajta oltalmazó áldását ne élvezné ez az adott baranyai közösség, mert Németország számtalan csatornán ezeknek a közösségeknek forrásokat juttat el, és ez így helyes. Ezt a magyar kisebbségi törvény helyesli, amikor egyfajta oltalmazó hatalomként, oltalm azó anyanemzetként elismeri Németországot, de mondhatnám Romániát, Horvátországot és az összes többi országot, hogy nyilvánuljon így meg a hozzátartozó kisebbségek irányában, a kisebbségek felé, amely kisebbségek tagjai nyilvánvalóan magyar állampolgárok. Ez az igazi nézőpont. Ha ezt mi elismerjük, és elismertük 1993ban a hazai kisebbségi törvény megalkotása során, akkor teljes joggal alkotunk egy ilyen típusú törvényt, amikor a Magyar Köztársaság és a Magyar Köztársaság határain kívül rekedt nemzettestek és az ahhoz tartozó magyar polgárok kapcsán szabályozzuk ezt a kérdést. Felfogásom szerint ez az igazi nézőpont. (22.10) Egy másik kérdéskör a diszkrimináció problémája. Jól tudjuk azt, hogy a nemzetközi jog általános szabályai - itt szokásjogi szabályokra kell utalnom , a megkötött nemzetközi szerződéseink, az Európai Közösség joga és az Európai Unió joga szerint is nagyon fontos, alapvető érték mindenfajta diszkrimináció tiltása. Érhete minket olyan vád, hogy mi nemzeti alapon különbséget teszünk ember és ember között? - mint ahogy ez megfogalmazódott, legalábbis én ezt kiéreztem Bauer képviselő úr megszólalásából. Ha valahol ezt fel lehet vetni, akkor talán abban a mezőben, amikor alanyi jogon juttatunk valamit külföldön élő, magyar nemzethez tartozó ne m magyar állampolgároknak. De azért szeretném jelezni a képviselőtársaimnak, hogy a forrásoknak, amit ennek a törvénynek szánunk, ez csak egy töredéke. Öt és félhatszorosa azoknak a forrásoknak a nagysága, amelyek nem ilyen címen juttatnak kedvezményeket, támogatásokat a határon túli magyaroknak, hanem pályázati rendszerben, közhasznú szervezet közbeiktatásával, azaz nem alanyi jogon juttatják ezeket a forrásokat. Ez a megoldás konform, és megfelel az Európai Unió jogának, mint ahogy a törvény általános in doklása erre hivatkozik is. A diszkriminációs vádakkal szemben még milyen érveket hozhatunk fel? Felhozhatunk politikai érveket is. Ezek egyszerűen úgy hangzanak, hogy Románia, Szlovákia, Horvátország is hasonló típusú törvényeket alkotott meg. Ez persze c sak egy politikai érv. A nemzetközi jogi vizsgálódás kapcsán ez nem egy hatásos érv, mert ezek a nemzetközi jogi dokumentumok, amelyeket Magyarország is aláírt, objektív jellegűek. Nekünk végre kell hajtanunk ezeket az egyezményeket, a benne foglalt elveke t, és nem hivatkozhatunk egy másik ország megoldására. De már talán hathatósabb érv a törvény 1. § (2) bekezdésére hivatkozni, amikor azt mondjuk, hogy nyilvánvalóan ezek a kedvezmények és juttatások járnak annak a házastársnak, aki nem magyar, vagy annak a gyereknek, aki nem magyar, de együtt él, családi közösségben él a magyar állampolgárral. Ez ott van benne a törvényben, tehát ez már egy, a diszkriminációs vádakat lerontó érvelés lehet. Az igazi érv, amit a hazai kisebbségi törvénnyel való párhuzam kapc sán már megemlítettem: mi nemhogy a kölcsönösség lehetőségét vetjük fel ezeknek az országoknak, hanem azt tudjuk demonstrálni, hogy mi eddig is így tekintettünk a környező országokra, eddig is természetesnek tekintettük, hogy egyfajta oltalmazó anyaországk ént, egyfajta oltalmazó hatalomként - talán merész ezt a "hatalom" kifejezést használni az "oltalmazó" jelző után, de a dolog lényege végül is ez - lépjenek fel olyan magyar állampolgárok segítése és támogatása érdekében, akik a horvát nemzethez, a román n emzethez, a szlovák nemzethez tartozónak érzik magukat. Ez az igazi hivatkozási alap felfogásom szerint, amiért mi meghozhatunk egy ilyen típusú törvényt. Ennek szükségességét én fontosnak vélem, és meggyőződésem, hogy ez teljes mértékben illeszkedik az eu rópai jogi gondolkodásba, és illeszkedik az európai kultúrállamok gondolkodásába. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
