Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz):
3061 következtében az állammal, és ez a törvény lényegében nem akar mást kifejezni, mint azt, hogy ez a közösség is létezik, és ehhez a közösséghez való tartozást akarja elismerni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Feren c) : Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Két megjegyzést szeretnék tenni ahhoz, amit ön mondott. Az egyik: azt gondolom, hogy amit a szomszéd országokkal való viszonyról mondott az előkészítés során, nem tudok erre jobb kifejezést, azt gondolom, hogy ez a válasza nem volt egyenes. Ugyanis én azokban az írásbeli kérdésekben azt kérdeztem öntől, hogy adtunke tájékoztatást és kértünke véleményt, kaptunke vélemé nyt, formálisat, informálisat az ő külügyminisztériumuktól, az ő nagykövetségüktől. Erre írásban sem kaptam választ, csak annyit, hogy az Európai Unió a budapesti diplomáciai képviseleteket tájékoztatta. Az az állítás, hogy a román vagy a szlovák kormányt mi az RMDSZen vagy a Magyar Koalíció Pártján, vagy más magyar szervezeteken keresztül... - nem is mondom, hogy tájékoztatjuk, ez szerintem nem korrekt, és őket hozza nehéz helyzetbe, mármint az RMDSZt vagy a Magyar Koalíció Pártját, ha egy román vagy szl ovák kormányzati tényező erről a fogalmazásról értesül. A kérdés az, hogy miért kerülték el azt, hogy a román kormányhoz, a román külügyminisztériumhoz, a szlovák kormányhoz, a szlovák külügyminisztériumhoz, a jugoszláv kormány illetékes intézményeihez for duljanak az előkészítés során. Ami pedig a több közösséghez való egyidejű tartozást illeti, én ezzel egyetértek. A kérdés az, hogy indokolte, hasznose, célszerűe ezt ilyen közjogi megoldással érvényesíteni, amelynek meggyőződésem szerint itt és most töb b a kára, mint a haszna. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Potápi Árpád úr, a Fidesz képviselője. POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz) : Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elöljáróban néh ány mondat erejéig a törvényjavaslat kapcsán párhuzamot vonjak Magyarország 1920as, '30as évekbeli és mai története között. Az első világháború vérzivatara 1918 és '19 reményei, eszményei és nagyfokú tehetetlensége után 1920ban Magyarország fásultan és kábán ült a vádlottak padján. A trauma, amely ekkor érte az országot, sokak számára felfoghatatlan volt. Magyarország egy európai középhatalomból KözépEurópa leggyengébb és legszegényebb országává vált. Mégis két évtized múlva Magyarország ismét jól szerv ezett, gyorsan fejlődő állam lett KözépEurópában. Ma, egy évtizeddel a fél évszázados diktatúrák korszaka után, újra erősödő, gyorsan fejlődő, Európa jobbik feléhez csatlakozó állam Magyarország. KözépEurópa békéjében, stabilitásában és szabadságában vag yunk érdekeltek, hiszen nemzetünk fejlődése határon innen és túl csak így valósítható meg. Talán a szerencsés politikai konstelláció - mely ma jellemzi térségünket - is motivál bennünket arra, hogy az elszakított nemzetrészek felé forduljunk, és segítsük ő ket identitásuk megőrzésében, gazdasági fejlődésükben. Az ő megmaradásuk a mi megmaradásunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára mindannyian ismerik a csángók történetét. Számuk ma Moldvában 200250 ezer közé tehető, de csak 5060 ezer az, aki még beszéli és használja a magyar anyanyelvét. (20.50) A folyamat még a XVII. században elindult, és bizony a csángó megnevezés ezért kapott pejoratív értelmet. Az ilyen értelemben vett csángósodás nem állt meg, felfalja a szórványokat, s kikezdi a tömbmagyarságot is . Azt hiszem, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy ezt megállítsuk.
