Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3057 harminchat országból nyújtották be szlovák voltukat igazoló irataikat a kedvezményezett státusért folyamodók. Románia egyszerű miniszteri rendelettel tette lehetővé a moldáviaiak román iai munkavállalását, tanulását és politikai szereplését. Nemrég vált például romániai szenátorrá az egyik volt moldáviai politikus. Ha Írországban az állampolgárságra pályázó egyén bizonyítani tudja, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású, akkor őt automatikusan megilleti az ír útlevél. Ausztriában az erdélyi szászok és a svábok kaptak különleges jogosítványokat. Az Albániában élő görög kisebbség szintén különleges jogokat élvez az Európai Unióban: az érintett személyek görög nemzetiségűeknek szóló s zemélyi igazolványt kapnak. Ez az okmány feljogosítja őket görög területen való tartózkodásra és munkavállalásra, továbbá más uniós országokba való beutazásra is. Európán kívül közismert Izrael gyakorlata az állampolgárság megadásában, amelynek feltételéül elegendő csak valamely izraelita hitközség igazolását felmutatni. A törvényt ellenzők szóhasználatával élve megkérdezem, megvetendő sovinisztáke, rasszistáke ezek a felsorolt országok, mert sajnos itthon ilyen súlyos jelzőkkel is illették ezt a törvényt ervezetet. Tisztelt Ház! Szándékosan részleteztem a státus jellegű törvényeket alkalmazó európai országok hosszú sorát. Tudatosítanunk kell ezt, mert nap mint nap olvasható olyan hamis állítás egyes napilapokban, politikai hetilapokban, hogy ez a törvényja vaslat nem illeszkedik az Európai Unió jogrendjéhez. Éppen fordítva igaz: akkor lógnánk ki az európai uniós országok jogalkalmazásából, ha mi nem törődnénk az írekhez, spanyolokhoz, portugálokhoz, németekhez, osztrákokhoz, görögökhöz, olaszokhoz hasonlóan a nemzettársainkkal. Gyakran olvasható egy másik szemrehányás is felszólító módban, miszerint: "Öntudatból vállalják magyarságukat a kint élők, és ne érdekből!" Ugyanezek az öntudatra apellálók meg sem említik azt a szomorú helyzetet, hogy a magyar nemzet milliói nyolcvanegy esztendő óta töltik kollektív büntetésüket soha el nem követett vétkeik miatt az utódállamokban, és azóta bármely továbbtanulási, foglalkoztatottsági és szegénységi statisztika azt bizonyítja, hogy szlováknak, szerbnek, románnak vagy uk ránnak lényegesen érdemesebb lenni az elszakított területeken, mint magyarnak. A leendő törvény valószínűleg csak enyhítene ezen elnyomottságon és hátrányos helyzeten, de ezt teljes mértékben ellensúlyozni nyilvánvalóan nem tudná. Tisztelt Ház! A törvényja vaslat sok elvárást nem teljesít. Messze nem olyan széles körben kezeli a kedvezményezetteket, mint a már említett európai országok többsége, például a nyugati emigráció teljesen kimarad a státustörvény kedvezményezetti köréből. Hátrányos megkülönböztetésü k felületes indoka az, hogy ők önszántukból, míg a szomszédos országokban jelenleg élő magyarok felmenői a párizsi békeszerződések folytán, akaratukon kívül kerültek kisebbségi sorba. Sajnos, a törvényt ilyen formában helyeslők megkérdőjelezik azt a tényt, hogy százezreket üldöztek el az országból, tízezrek menekültek a szabadságvesztés elől, és ezrek mentették életüket a halálos ítélet, az akasztófa elől, azaz ők is akaratukon kívül kerültek kisebbségi sorba. Ennek a kiüldözött nemzedéknek a harmadik gener ációja még meg tudná őrizni magyarságát, ha magyarországi oktatási intézményekben a jelen törvény alapján kedvezményesen tanulhatna. Kimaradnak a törvényből a beneši dekrétum alapján a Csehországba hurcolt magyarok és az Oroszországba, főként Kazahsztánba és Szibériába deportált kárpátaljaiak is. A hozzám eljuttatott észrevételek és kritikák többsége térben is, funkcióban is erőteljesen bővítené a törvényjavaslatot. Őket arról kívánom meggyőzni, hogy első lépésnek, kezdetnek megfelelő ez a törvényjavaslat, általános vitára feltétlenül alkalmas. A törvény gyakorlati alkalmazása számunkra kijelöli a majdani továbbfejlesztés irányait. Támogatom azt a kormányzati erőt, amely most e rendkívüli türelemmel és történelmi felelősséggel képes ezt a törvényjavaslatot j obbítani, megvalósítani, a kívánatos jövőt pedig életre segíteni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) (20.30) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
