Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
3036 Azt azonban kénytelen vagyok megjegyezni, továbbra sem állítottam, hogy öncélú a titkosszolgálati adatgyűjtés. Természetesen nem öncélú. De azt már vitatom, amit Szalai Annamária képviselőtársam mondott, hogy ez nekem mint fogyasztónak érdekem volna. Nekem mint állampolgárnak természetesen érdekem a nemzetbiztonság, de állampolgárként én az államnak fizetek adót. Ezzel szemben fogyasztóként a szolgáltatónak fizetek a szolgáltatásért ellenértéket. Nem tudom, hogy miért a szolgáltatásért a szolgáltatónak fize tendő ellenértékben kell nekem kifizetnem a titkos adatgyűjtés költségeit, és miért nem az adómban, annak arányában, ahogy az országban az adótörvények szabályozzák az én hozzájárulásomat az állami költségvetéshez. Szabó István képviselőtársamnak is hasonl óképpen azt tudom mondani, hogy engem az nem vigasztal meg különösebben és nem tartom igazságosabbnak, ha az előfizetői díjra terhelik rá ugyanezt a költséget, mert abszolút nem biztos, hogy aki két vagy több telefonállomást tart üzemben, annak szükségképp en nagyobb összeggel kell a titkos adatgyűjtés finanszírozásához hozzájárulnia. Ami pedig azt illeti, hogy a telefonon konspiráló bűnözők többet fognak fizetni, ez kétségkívül igaz. Csak sajnos én is többet fogok fizetni, mert az én lányom történetesen a b aráti körével szokott naponta órákat konspirálni. Ők ugyan nem bűnszövetkezetet alakítanak, de ettől ez még az én költségem. Kellően bosszant is az egész, de nem gondolom, hogy ezért nekem kellene fizetnem. (Derültség.) Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géz a) : Megadom a szót felszólalásra Szanyi Tibor képviselő úrnak, MSZP. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Igazából egy körülbelül fél órával ezelőtti ügyre is szeretnék visszatérni egy pillanatra. Azt hittem, hogy rendes hozzászólásra is leh et szót kapni, mert elméletileg kétperces hozzászólásban szerettem volna reflektálni Szabó István szavaira. Most már tényleg helyben vagyunk. Úgy látszik, hogy a szócsaták szintjén a kormányoldal, ha lassan is, de megértette, hogy mi az MSZP felvetésének a lényege, vagy ha úgy tetszik, az én felvetésemnek a lényege. Nevezetesen az, hogy ezt a törvényjavaslatot kicsit rosszul készítették elő. Tehát odáig már eljutottunk, hogy azt beláttuk, ez az egész történet a lejáró szavatossági idejű EUszabályozáshoz ko nvergál. Amikor azt mondtam, hogy azért van egy jó pár tétel a törvényjavaslatban, ami számtalan ponton még a meglévő, tehát hangsúlyozom, hamarosan szavatossági hatályát vesztő EUdirektívákhoz sem igazodik, akkor tulajdonképpen nagyon örültem; akár büszk e is lehetek rá, hogy végre van egy ellenzéki felvetés, amelynek kapcsán a kormányoldalról olyat lehet hallani, hogy önnek igaza van - ez nagyon ritka pillanat ebben a Házban! Utána, és ez volt a fontos: Szabó képviselőtársam hozzátette, hogy teljesen igaz am van - jó, rendben , nyújtsak be egy kapcsolódó módosító indítványt, és akkor szép lesz a világ s a többi. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eszem ágában nincsen ehhez a műhöz semmilyen további, úgynevezett formális javaslatot benyújtani. Az ere deti kérésem az volt, hogy a kormány ezt az előterjesztést vonja vissza. Ugyanúgy igaz az, hogy értelmetlenné válnak a különböző, ilyenolyan módosító indítványok - ez egy nagyon bonyolult szakterület, elnök úr! Itt mindannyian ki vagyunk téve annak, hogy kötelezően és muszájból különböző szakértői inputokat veszünk igénybe, pusztán annak érdekében, hogy a törvény minden részét egyáltalán rendesen meg tudjuk érteni. Szóval ha ez gyakorlattá válik ebben az Országgyűlésben, hogy bonyolult szakkérdések tekinte tében a kormány fércmunkát rak le az asztalra, majd utána a piac elkezd lobbizni a képviselők világában, hogy ebből valami legyen... - én nem szeretnék olyan Magyarországon élni, ahol az ilyesmi napi rutinná válik.
