Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz):
3031 társaság, valamint az állam által külön jogszabályban meghatározott feltételekkel e célra alapított gazdálkodó szervezet végezhet. A mi módosító indítványunk ezt az abszolút monopolhelyzetet kívánja kivédeni, valószínűleg véletle n, hogy ebben az esetben a módosító indítványunk egybeesik Rogán Antal képviselő úr módosító indítványával, mert azt mondjuk, hogy "az állammal erre szerződést kötő gazdasági társaságot" kellene ehelyett beletenni. Tehát nem szabad kizárólag ilyen, e célra alapított, e szolgáltatás végzésére alapított koncessziós társasággal foglalkozni, sokkal szélesebb körben kellene itt mozogni. Álláspontunk szerint ez a monopolhelyzet nem indokolt, meg kell hagyni a nem külön e célra alapított gazdasági társasággal való szerződéskötés lehetőségét is. Az a módosító indítványunk, amely a 66., illetve a 72. számon van jegyezve, és amire Molnár képviselő úr az előbb utalt már, arra vonatkozik, hogy a szolgáltató köteles viselni az alapkiépítésű monitoringalrendszer költsége it, és ez elsősorban a titkos információgyűjtésre, a rendkívüli állapottal kapcsolatos információgyűjtésre, illetve a honvédelmi érdekeket szolgáló információgyűjtésre vonatkozik. Megítélésünk szerint nagyon helytelen, hogy ezt kizárólag a szolgáltatókra v onatkoztatjuk. A szolgáltató köteles viselni az alapkiépítésű monitoringalrendszer költségeit, ahogy ez a 72esben jelentkezik. Mi úgy módosítottuk ezt - tekintettel arra, hogy e rendelkezés indokolatlan és aránytalan terheket jelentene a szolgáltatókra, különösen az újonnan piacra lépőkre tekintettel , hogy az állam köteles viselni az alapkiépítésű monitoringalrendszer költségeit. Úgy gondolom, hogy a fogyasztóvédelmi szempontok itt is ezt jelentenék, ekkora terhet nem lehet a szolgáltatókra terhelni. T ehát ez elsősorban a 72sel függ össze, de összefügg a 66. módosító indítvánnyal is. (18.20) Végül szeretnék utalni a 100. számmal jelölt módosító indítványunkra. Itt a postai szolgáltatással foglalkozik a 22. § (4) bekezdés, amely a postai szolgáltatásnál lehetővé tenné a postások számára a gáz- és riasztófegyver használatát. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egy értelmetlen összekeverés, jelenleg tárgyalja, így feltehetőleg ősszel fogja jóváhagyni a parlament a 3740es, a fegyverekről, lőszerekről és lőterekről s zóló törvényjavaslatot, ezt egyértelműen abban a törvényben kell megjeleníteni. Az ilyen jellegű felhatalmazás nem ennek a törvénynek, hanem a fegyverhasználattal összefüggő, előbb említett törvénynek, illetve egyéb szabályoknak, garanciáknak a tárgya, de azt hiszem, ez mindenképpen értelmetlen összekeverése lenne a két törvénynek, tehát a hírközlésről, illetve a fegyverekről szóló, valóban már a Házban lévő, és tárgyalást igénylő törvényjavaslatnak. Ehhez a szakaszhoz, tehát a második szakaszhoz ezt a hat módosító indítványunkat, illetve ezeknek az indoklását szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Szalai Annamária képviselő asszonynak. SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz) : Köszönöm a szót, e lnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén nem először merül fel a monitoringalrendszer kiépítésének és működtetésének költségéről szóló polémia. Ismételten el szeretném mondani, hogy az előző kormány időszakában született egy olyan kormányrendelet, ami ezt már imígyen szabályozta, a jelenlegi egységes hírközlési törvény csak törvényi szintre emeli a kormányrendeletet. A kormányt akkor a nemzetbiztonságról szóló törvény hatalmazta fel arra, hogy megalkossa ezt a szabályozást, és e szabályozás alapján a te vékenység megkezdését követően 12 hónapon belül köteles saját költségén kiépíteni a monitoringalrendszert. Nem egyedülálló egyébként ez a szabályozás Európában, számos példa található erre: Németország, Ausztria és Franciaország többek között, ahol hasonl ó a kötelezettségvállalás, mint az egységes hírközlési törvény tervezetében. Köszönöm.
