Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
3014 hiszem, hiba, ha általánosítunk bizonyos felszólalások esetében, ha azt egy az egyben az adott pártra vonatkoztatjuk - hangsúlyozom, más dolog a vezérszónoko k kérdése, és így tovább. Végül is azt tudom mondani a vitával kapcsolatban, hogy az nem haszontalan, bár lényegében a kuratóriumok körül bontakozott ki, holott ez a tervezet valóban a jogharmonizációt szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉPfrakció soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Várhegyi Attila... (Várhegyi Attila nemet int. - Ékes József: Én is jelentkeztem.) Igen, Ékes József képviselő úr, MDF, kíván még rea kciót... ÉKES JÓZSEF (MDF) : Nagyon köszönöm, elnök úr, megnyomtam az előbb a gombot, úgyhogy köszönöm a szót. Mennyire érdekes, hogy egy párton, egy frakción belül is vannak azért véleményeltérések. Nagyon jó példa erre, Szűrös Mátyás képviselőtársam mondt a az előbb, hogy a jogharmonizációnak megfelel ez a törvénytervezet. Más kérdés az, hogy a kuratóriumok kapcsán és politikai síkon melyik párt mennyire kívánja saját magát, a saját érdekeit előtérbe helyezni a médián keresztül - a vita erről szólt. Holott én úgy érzem, a törvénytervezetnek elsődlegesen az a lényege, hogy valahol a gyűlöletet, az erőszakot a médián keresztül valamilyen módon megpróbáljuk lecsökkenteni, ami egy nevelési kérdés, és a kormány itt határoz meg bizonyos prioritásokat, hogy például a magyar médián belül a napszakokban, amikor a gyermekek is látják adott esetben a tévét, hiányzik például a környezetvédelem kérdése, a környezetnevelés kérdése, az erdei iskolák kérdése, tehát pontosan erről kellene szólnia a médiatörvényünknek. Szanyi képviselőtársam nagyon sokat jár Brüsszelben, és saját maga is tapasztalhatja azt, hogy ha a tévét bekapcsolja, akkor erőszakmentes közvetítések folynak, gyermekidőben gyermekműsorok folynak, és nagyon keveset beszélnek adott esetben a belga belpolitikai k érdésekről, a híradásokban elsősorban az európai uniós politikai kérdések kerülnek túlsúlyba. Tehát amikor Magyarország csatlakozása 2004ben bekövetkezik, akkor nekünk is tudomásul kell vennünk, hogy a politikai események sorozata nem elsősorban a magyar belpolitikai eseményekről fog szólni, hanem az uniós politikai eseményekről. Ebből a szempontból nagyon helyesnek tartom, amit ön is mondott, képviselőtársam, hogy a nemzeti értékek és érdekek kérdését kell előtérbe helyezni. Mondok erre egy nagyon jó péld át: Németország, 72 ezres város, nincs néptáncegyüttese. Tehát ha a saját belső érdekeinket, nemzeti érdekeinket és értékeinket nem tudjuk megfelelőképpen sugallni és sugároztatni a médián keresztül, akkor nálunk is sérülnek az érdekek is meg az értékek is . És itt kellene tulajdonképpen magának a politikának is annyira korrektnek lennie adott esetben, hogy nem követelni a másikkal szemben sokkal nagyobb műsoridőt, hisz az előző kormány idején is tudomásul vettük azt, hogy a kormányzati képviselők, miniszter ek, a miniszterelnökök sokkal többet szerepeltek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de ha most nézzük meg a sajtó vagy a média jelenlegi állását, azért az MSZP is, hasonlóképpen, mint ahogy a Fidesz, tehát a két legnagyobb párt a mai médiában azért aránylag túlsúlyban ott van, és nem hányhatja az egyik a másik szemére, hogy nem szerepel a médiában. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Várhegyi Attila államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottak ra. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Majd a szavazás előtt, elnök úr. (Bauer Tamás közbeszól.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Csak a szavazás előtt kíván szólni.
