Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
3011 nem érdekelt abban, hogy e probléma megoldódjon, már csak azért is, mert az eddig a parlamentben felvetett te chnikák között nagyon sok olyan van, amit a parlament két legnagyobb ereje, a Fidesz, illetve az MSZP öt perc alatt meg tudna oldani, és ilyetén módon ezt az egész vitát egyszer s mindenkorra háttérbe lehetne szorítani. Úgy látom, hogy ez a vezető kormányp árt részéről nem megy. Egyébként azt gondolom, hogy az uniós csatlakozás tekintetében e fejezet lezáratlansága tényleg nem fog jól kijönni, hiszen a jelen pillanatban Magyarország - noha megannyi dicséretet szoktunk bezsebelni , azért tudni kell, nincs a statisztikai élvonalban. Három ország is van, amely minket a lezárt fejezetek számát megelőz. Tényszerű, hogy azonnal az élbolyba ugorhatnánk újra, ha e problémán túljutnánk. Azonban azt is látni lehet, hogy amikor e drámai kérdéseket felteszik kormányolda lról, hogy most az MSZP veszélyezteti az európai uniós csatlakozást, azért emlékeztetnék arra, hogy létezik a tárgyalások során egy nem túl gyakran, de azért alkalmazott technika, ez az úgynevezett set aside, magyarul: félretételi technika. Vagyis adott es etben e fejezet is a magyar tárgyaló delegáció segítségével megoldható lenne, pontosabban befejezhető vagy ideiglenesen lezárható lenne úgy, hogy ezt az egy problémát kivesszük belőle, és ezt a későbbi időszakba soroljuk. (16.50) Tehát emiatt - hangsúlyozo m: a médiatörvény nem kellő EUharmonizáltsága miatt - nem fognak megakadni az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Ha azok meg fognak akadni, akkor azok egészen más okra vezethetők vissza. Ezt nem fogom itt most kifejteni, erre utaltak már többen, a le gutóbbi Romano Prodiféle látogatás alkalmával Prodi úr világosan elmondta, hogy miért fognak megakadni, ha meg fognak akadni; például a társadalmi párbeszéd hiánya és a szociális fejezet újranyitása, szóval, ezek voltak az érvek, és nem a médiatörvény. Ők egyébként csak annyit mondtak a médiatörvény kapcsán, hogy amennyiben ez a fejezet nem lesz lezárva, az nem azért nem lesz lezárva, mert ők nem akarják, hanem azért, mert a magyar belpolitikai okoknál fogva ez nem megy. Egypár szót azért tényleg - már csa k Szalai Annamária kedvéért is - mondanék arra, hogy mi az, ami itt elmaradt a harmonizáció tekintetében. Az egyik az, hogy amikor itt öt kategóriába soroljuk a különböző műsorszámokat és egyebeket, itt azért a magazin, illetve a híradóműsorokat is egy ki csit illett volna a megfontolásokban idevenni, mert amennyiben ez a szöveg így, ilyen sommásan, ilyen pontatlanul itt marad, ebben az esetben, tartok tőle, elég sok hírműsort és magazinműsort lényegében a napközi vetítésből ki kell majd akkor emelni - prof án példa a televíziós híradók esete. Csak mondok egy ma reggeli vagy egy ma délelőtti példát, hogy szinte élőben közvetítették, hogy egy ember leugrik egy háztetőről, a család sikoltozása, egyebek közepette. Tehát azért egy kicsit illett volna jobban végig gondolni, annál is inkább, mert a vonatkozó EUdirektívák azért ezekre az ügyekre tesznek utalást, de még mondhatnám azt is, hogy annyiban sincs árnyalva a dolog és pontatlan, hogy mindenki értse, hogy miről van szó: például ha ez a szöveg csak így maradna , ahogy itt a módosításban van, akkor, mondjuk, a Tom és Jerry nevezetű filmsorozat bármelyik epizódját nyugodtan szintén ki lehet venni a gyermekek által általában nézett műsorok közül. A másik probléma, úgy gondolom, ez már azért egy fokkal súlyosabb, ez pedig a kizárólagos közvetítési joggal kapcsolatos dolog. Nevezetesen, itt arról van szó, hogy ez a törvénymódosítás az EU joggyakorlatától teljes mértékig eltérő módon, abszolút kormányhatáskörbe utalja, hogy melyek azok az események, amelyekhez kizáróla gossági jog köthető, vagyis nem törvényben szabályozni a dolgot, hanem a kormány majd csinál egy listát, amit egyébként tetszése szerint, bármikor változtathat, amiben gyönyörűen benne lesznek azok, hogy melyekhez köthető kizárólagos közvetítési jog. Szere tném emlékeztetni az előterjesztőt, a kormányoldalt, hogy azok a kereskedelmi televíziók, amelyek Magyarországon megszerezték egy adott időre a különböző koncessziós jogokat, azok nem
