Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz):
2983 nyilvánítottak ez ügyben, ezért nagy érdeklődéssel hallgattam, hogy mi hangzott volna el azon az ülésen, amelyen részt vettem. Ezek a kérdések természetesen nem hangzotta k el. A javaslat lényegében megegyezik a 2000 áprilisában benyújtott T/1982. számú előterjesztéssel, amelynek általános vitája valóban 2000 áprilisában volt, és a zárószavazásra júniusban került sor. Az előterjesztés akkor sem kapta meg a jelen levő képvis elők kétharmadának támogatását, így a parlament nem tehetett mást, mint elutasította. Az ismételt benyújtást csakugyan megerősítve, az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon Romano Prodi és Günter Verheugen által felvetett és a Nemzetközi Újságíró Szövet ség jelentésében is nagy hangsúlyt kapott - a magyarországi médiák körül kialakult - helyzet tette ezt a törvényelőterjesztést sürgőssé a kormánynak. (Várhegyi Attila: Ez nem igaz!) Hiszen az elmúlt két évben az országjelentésekben is hangsúlyozásra kerül t, hogy a médiatörvény területén nem történt előrelépés. A törvénymódosítást a kormányzat által is kinyilvánítottan csak a külső tényezők indokolják. Tehát a jelenlegi helyzet ez, és nem az, amiről itt hallottuk az elhangzott véleményeket. Ennek oka, hogy az ellenzéki képviselők nem értettek egyet, a törvényjavaslatot alkalmatlannak találták, tehát nem az az ok, amit itt hallottunk, hanem továbbra is fenntartjuk a korábbi álláspontunkat, hogy amíg fennáll a közszolgálati médiákban a jelenlegi állapot, a két harmados támogatást igénylő médiatörvény semmilyen módosításához nem tudunk hozzájárulni. Úgy gondoljuk, hogy a média működésének kell kompatibilisnek lenni az európai uniós normákkal, és nem biztos, hogy csak a papírra írt törvény az, ami ezt a sikert elé rheti. Teljes egészében egyetértve szintén megfogalmazódott az államtitkár úr által elmondottakkal kapcsolatban, hogy éppen ezek a célok, amelyek az EU részéről hátrányként jelennek meg, hiszen nem tudnak különböző támogatásokat rendelkezésünkre bocsátani, ez tenné igazán indokolttá azt, hogy kompromisszum és konszenzus szülessen ezekben a kérdésekben. Én is optimista vagyok, és bízom abban, hogy kormánypárti képviselőtársaim meg tudják hozni konszenzussal azt a kompromisszumot, amivel ez a törvény működővé tehető. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 10 perces időkeretben. Elsőként Szalai Annamáriának adom me g a szót, a Fidesz képviselőjének. SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A magyar válogatott felsorakozik az elődöntő második mérkőzésére. Lassan megkezdődik a meccs, tét: bejutás a legjobbak közé. Nagy a vára kozás a nézőtéren, hiszen az előző meccsen furcsa dolgok történtek a magyar csapat háza táján. Míg a válogatott egyik része minden erejét bevetve hősiesen küzdött, addig néhányan mintha elfelejtették volna, hogy címeres mezben vannak. A hazai bajnokságban amúgy pirosban szereplő játékosok néha mintha véletlenül ügyetlenkedtek volna, máskor direkt adták el a labdát, olykor meg belecsíptek, rúgtak, könyököltek játékostársaikba; tán megszokásból azokba, akikkel most egy csapatban játszottak. Az egyik játékos p edig, aki épphogy csak befért a keretbe, egyszer a pálya közepén leállt, nem mozdult többé, s csak üres tekintettel nézett a semmibe. Biztos kihalt madarakat vélt látni. A lelátón az emberek értetlenül néztek, nem hittek a szemüknek, de nem értette a leges élyesebbnek vélt magyar válogatott különös viselkedését a már biztos helyen bejutott többi csapat sem. (14.50) Megszólaltak sorra a figyelmeztető hangok: ne csodálkozzatok, magyarok, ha nem juttok be az elit csapatok közé! Most előttünk a második lehetőség , még egy lehetőség. Tisztelt Ház! Második alkalommal került elénk médiatörvény jogharmonizációs célú módosítása. A törvényjavaslat a médiatörvénynek kizárólag azokra a rendelkezéseire vonatkozik, amelyek a
