Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2948 alakultak ki, nem erről a törvényről szólt az ellenzéki vita, hanem kizárólag az egyházi oktatással és az egyházi témakörrel kapcsolatos mindenfajta probléma felvetésére került sor. Nos, e vita eredményeként a bizottság 18 igen és 8 ellenszavazat mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Most a képviselői felszólalások következnek. (Bauer Tamás: Kisebbségi vélemény!) Ugyanebben a bizottságban? (Bauer Tamás: Igen.) Igen. Tehát a költségvetési bizottság kisebbségi véleményét elmondja Bauer Tamás képviselő úr. Tessék, képviselő úr! BAUER TAMÁS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Noha a napirend nem jelezte a költségvetési bizottság előadóit, ha már a többség nevében Rubovszky képviselő úr mint fidesz es képviselő szót kért, akkor engedjék meg, hogy annak a nyolc ellenzéki szocialista és szabad demokrata képviselőnek az álláspontjáról, akik a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága ellen foglaltak állást, szóljak néhány szót. A törvényjavasla t valóban rövid, és a bizottsági ülésen is hangsúlyoztuk, hogy az indoklás tisztességes, korrekt. Ugyanis aki csak magát a normaszöveget olvassa végig - mondtuk el a bizottság ülésén , esetleg nem venné észre, hogy a törvényjavaslat legfontosabb rendelkez ése egy hatályon kívül helyező rendelkezés, ahol hatályon kívül helyezik a hatályban levő törvénynek egy olyan rendelkezését, ami a '91ben elfogadott eredeti törvényben nem volt benne, és valóban - mint ahogy erre az államtitkár úr is szíveskedett utalni , az előző kormánykoalíció, az előző kormánytöbbség idején került bele. Arra is rámutattunk a bizottság ülésén, hogy arról a rendelkezésről van szó, aminek a törvényjavaslatba való bevételét az első ciklusban, a törvényjavaslat megszületésekor a szabad de mokraták és az akkori fiatal demokraták egyaránt szükségesnek tartották: az a rendelkezés, hogy egy település egyetlen iskoláját ne lehessen átadni valamely egyháznak. Akkor a Magyar Demokrata Fórumból, a Kisgazdapártból és a Kereszténydemokrata Néppártból álló kormánytöbbség ezt ellenezte, és megakadályozta; a Fidesz és az SZDSZ indokoltnak tartotta. Ez volt az egyik oka annak, hogy a Fidesz akkor nem is szavazta meg ezt a törvényjavaslatot - amire az államtitkár úr most mintha nem emlékezne. Arról van ugy anis szó, hogy a felekezetileg semleges oktatás lehetőségét minden polgár számára egy kistelepülésen is biztosítani kell. Ez volt az előző kormánytöbbségben ülők álláspontja, és ezért iktatták be ezt a rendelkezést a törvénybe. Ennek a törvénynek - rámutat tunk a bizottság ülésén - a legfontosabb rendelkezése, hogy ezt a szabályt ki akarják venni. Hogy miért akarják kivenni, hogy ennek milyen gyakorlati jelentősége van - amikor, valljuk be, a kisiskoláknak az egyházaknak való átadása nyilvánvalóan már befeje ződött ennyi idő alatt, és már nem erről szól a történet , ezt nem tudjuk, egyszerűen triumfálni akar a Fidesszel gazdagodott jobboldali kormánytöbbség, erre utaltunk a bizottság ülésén, és ez az az alaprendelkezés, ami miatt a szocialista és szabad demok rata képviselők a költségvetési bizottságban nem találták általános vitára alkalmasnak ezt a szabályt. (12.00) Arra is fölhívták az ellenzéki képviselők a figyelmet, hogy a rendelkezés költségvetési kihatásairól, következményeiről, hogy milyen pénzek hova fognak mozogni ennek következtében, nem kaptunk megfelelő tájékoztatást a költségvetési bizottságban, és ez egy további, fontos szempont volt amellett, hogy az ellenzéki képviselők nem tudták támogatni ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való al kalmasságát.
