Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁL BÉLA, az idegenforgalmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2919 bizottságban megfogalmazódott. Az általános vitára való alkalmasságát négyen vitattuk, mint ahogyan Balsay elnök úr is megjegyezte. Idéznék a Balsay elnök úr által a bizottsági ülésen megfogalmazottakból egy mondatot. Az elnök úr úgy fogalmazott, hogy azok ellenzik ennek a törvénynek a megvalósítását, akik azt szeretnék, hogy felmehessenek a miniszterhez, vagy a miniszternél el tudják intézni ezt vagy azt az ügyet. Véleményem szerint az elnök úrral az előző életének tapasztalatai, mikor a székesfehérvár i városi tanács elnöke volt, mondatta ezt a megfogalmazást. Szó sincs arról, hogy ilyen alapon akadályoznánk vagy szeretnénk, hogy e témakörben törvény ne szülessen. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Me gadom a szót Bánki Eriknek, az idegenforgalmi bizottság előadójának - nem látom a teremben. Helyette az idegenforgalmi bizottságból? (Senki sem jelentkezik.) Nincs jelen senki. Most megadom a szót Pál Bélának, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. PÁL BÉLA , az idegenforgalmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idegenforgalmi bizottság május 2ai ülésén megtárgyalta a kulturális örökség védelméről szóló törvénytervez etet. Szerény kormánypárti többséggel általános vitára alkalmasnak ítélte, hiszen 9en szavaztak az általános vitára való alkalmasság mellett, míg a bizottság másik része, 8 fő, az ellenzéki képviselők általános vitára alkalmatlannak ítélték ezt a törvényt ervezetet. Éppen ezért én most a kisebbségi véleményt ismertetném. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy államtitkár úr bevezetőjéből és ahogy a minisztérium, a hivatal képviselőjének az észrevételeiből, valamint a törvény preambulumából is kiderül, az emb ernek óhatatlanul az az érzése támad, mintha az Országgyűlés egy rigófüttyös májusi reggelen arra ébredt volna, hogy nocsak, a kulturális örökség védtelen, na gyerünk, most védjük meg gyorsan, s alkossunk ennek érdekében egy törvényt! Tisztelt Képviselőtár saim! Mint ahogy az idegenforgalmi bizottság ülésén is elmondtuk, ez nem így van, hiszen számos olyan törvény vonatkozott erre a területre - hadd említsek hármat , az egyik a köziratokról és a közlevéltári, magánlevéltári anyag védelméről szóló '55. évi t örvény, a másik a műemlékvédelemről szóló 1997. évi törvény, valamint a harmadik a kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, valamint a közművelődésről szóló '97. évi törvény, amely bár egyegy részterületet szabályozott, de egészét illetően mindegyik a kulturális örökség védelméről szól. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Általános vitára alkalmatlannak tartottuk ezt a törvénytervezetet azért, mert a szakmai közösségek és az egyes szakemberek általunk megismert észrevételeiben szinte kivétel nélkül szó esik a megfelelő szakmai viták hiányáról, illetve az írásos vélemények kérésénél az érdemi munkát akadályozó alig pár napos határidőkről. Ennek a diskurzusnak az elmaradása az egyes szakterületeken belüli, valamint a szakterületek közötti eszmecserék, viták elmaradása számos részproblémát, a tervezet egészét illetően pedig a három szakterület szabályozásánál jelentősen eltérő mélységeket és egyenetlenségeket okoztak. Mindehhez hozzájárul az is, hogy számos fontos kérdésben a további, alacsonyabb szintű jogi szabályozás még ismeretlen. Általános vitára alkalmatlannak tartottuk a törvénytervezetet, mert a kimutatható jogalkotói akarat, az úgyne vezett integrált örökségvédelem megvalósulását leginkább az úgynevezett kulturális örökség hivatalának létrehozásában látja megtestesülni, és az igyekezet is erre irányul, az itt rejlő alapképletet azonban a szakmai közösségek legnagyobb része nem fogadja el, és inkább az elismerhetően problematikus, ám évtizedek óta bejáratott gyakorlat törvényi korrekcióját támogatná.
