Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 8 (205. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
2880 A rendelkezési állomány a szakmai elit stabilitását hivatott biztosítani. Egyetlen közigazgatás sem engedheti meg magának, hogy a drága pénzen kiképzett, felkészült szakmai elitet négyévenként lecserélje. A miniszterelnök szerepe a főtisztviselői kinevezésekben nem példa nélküli, több országban, ahol ezt már korábban bevezették, hasonló szerepköre van. Az előzőekh ez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy többen kifogásolták a főtisztviselői díjazás tervezett mértékét. Az iparban, a kereskedelemben, a bankszférában szinte senki nem vitatja a meghatározó menedzseri réteg kiemelt anyagi megbecsülését. Ne feledjük azt sem, ho gy ez az egyetlen személyi kör a magyar közigazgatásban, akiket egyetértésük nélkül egyik napról a másikra át lehet helyezni a különböző kormányhivatalok között. Ezt a szigorú kötelmet, tisztelt Országgyűlés, álláspontunk szerint megfelelően honorálni kell . Az általános és a részletes vita során, valamint a bizottsági vitákban visszatérően elhangzott, hogy nem tisztázott, hány embernek kell majd ténylegesen vagyonnyilatkozatot tennie, emellett többen felvetették a rendszer működéséhez kapcsolódó garanciák h iányát. Úgy gondolom, hogy az érintettek számát 300400 ezerre - tehát 300400 ezerre - becsülők nem voltak figyelemmel arra, hogy a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség nem általános kötelezettség a törvényjavaslat szerint, nem terjed ki mindenkire, csa k a törvény által taxatíven felsorolt körre és a velük közös háztartásban élő közvetlen hozzátartozókra vonatkozik. Arra figyelemmel, hogy vagyonnyilatkozatot csak a döntéshozatalban érintetteknek kell tenniük, e kötelezettség mintegy 22 ezer vezetőt, vala mint döntést hozó köztisztviselőt, továbbá közel 3400 rendvédelemben dolgozó vezetőt érint. Ha a családtagok számát is figyelembe vesszük, még így is töredéke ez a szám annak a számnak, ami az ellenzék több képviselője részéről a vitában helytelenül, ponta tlanul elhangzott. Az ellenzéki képviselők legfőbb kifogása a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban, hogy ez feltehetően nem alkalmas a korrupció felszámolására, így nem éri el célját, miközben alkotmányossági aggályokat vet fel. A vagyonnyilatkozat, tisztelt Országgyűlés, valóban nem csodafegyver a korrupció elleni harcban, csupán egy eszköz, de úgy gondoljuk, elég hatékony, és az első komoly lépés ez irányban. Társadalmi igény van arra, és ez a társadalmi igény érezhető, hogy a törvénymódosítással érintett sz emélyi kör vagyoni viszonya, vagyongyarapodása átlátható legyen, s ennek a társadalmi igénynek meg kell felelnünk. Vagyis nem öncélú az új jogintézmény bevezetése. Nem véletlen, hogy ennek intézményesítésére számos OECDországban sor került, ott is korrupc ióellenes eszközként vezették be. Mi is azt valljuk, amit az egyik ellenzéki képviselő mondott a vita során, hogy a köztisztviselők túlnyomó többsége tisztességes, ezért azt gondolom, hogy nincs mitől tartani a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség miatt. A garanciák tekintetében szeretném kiemelni, hogy több e körbe tartozó módosító indítvány támogatásával az e körbe tartozó követelmények még tovább erősödtek. Szűkült a vagyonnyilatkozattételben érintettek köre, s eljárási határidők beiktatásával érvénye sülnek a jogbiztonság követelményei. (19.30) Azt is szeretném megjegyezni, hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába a munkáltató nem tekinthet be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban olyan ellenvetések, ellenvélemények is felvetődtek, amelyek a közszolgál ati ellenőrzési hivatal tervezett létrehozását bírálják. Ehhez kapcsolódóan arra szeretnék rámutatni, hogy új feladatként országosan nagyszámú nyilatkozat kezelése válik szükségessé. A köztisztviselők munkáltatóitól nem várható el, hogy bizonyítékokat, ada tokat szerezzenek be, ha indokolatlan vagyongyarapodás gyanúja merül fel. Az ellenőrzés lefolytatását egy független, felkészült szakmai apparátussal rendelkező hivatalra kell bízni. Több képviselő is felvetette a vita során, hogy gyorsítani kellene az ille tményreform bevezetését. A kormány az e körbe tartozó javaslatokat kellő alapossággal mérlegelte, és olyan döntés született, hogy a korábbi négy lépcsőből álló bevezetés ütemezése kerüljön felgyorsításra. Ennek eredményeként már az első lépcsőben, 2001. jú lius 1jétől bevezetésre kerül az összes szorzóemelési intézkedés 70 százaléka, és a fennmaradó rész bevezetéséről az Országgyűlés ez év végéig fog
