Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 8 (205. szám) - Dr. Takács Imre (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - "Miért akadályozza a kormány a piacgazdaság motorjának, a tőzsdének a működését?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2843 forgalom nem képes kialakítani az árfolyam stabilitását. Mindez rontja a gazdaság megítélését és végső soron a beruházások értékét. Most jutottam hozzá a KSH anyagához, amely azt iga zolja, hogy 2001 januártól márciusig, az elmúlt évhez hasonlóan egynegyedére csökkent a BÉT forgalma. Gyakorlatilag a befektetői körökben egyre gyakrabban hallható az a megállapítás, hogy a kormány intézkedéseivel meg nem engedett módon befolyásolja a tőzs defolyamatokat. Ezzel összecsengenek az utóbbi hónapok kormánynyilatkozatai, amelyek a tőzsdének a korábbinál kisebb jelentőséget tulajdonítanak, sőt a megszüntetését is fontolgatják. Ezek a jelenségek egyaránt riasztólag hatnak a hazai és a külföldi befek tetőkre, valamint a tőzsdei bevezetésre készülő cégekre. Ezért kérem az államtitkár urat, a parlament nyilvánossága előtt őszintén mondja meg, valóban úgy gondoljae a kormány, hogy figyelmen kívül hagyhatja a befektetők érdekeit. Valóban úgy gondoljae a kormány, hogy joga van politikai célokból beavatkozni a tőzsdei folyamatokba? Valóban úgy gondoljae a kormány, hogy nincs szükség a Budapesti Értéktőzsdére? Miért akadályozza a kormány a piacgazdaság motorjának, a tőzsdének a működését? Köszönöm szé pen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Tállai András államtitkár úr válaszol. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Tanár Úr! Nag y megtiszteltetés és lehetőség számomra, hogy a középiskolai politikai gazdaságtan órák után itt a parlamentben is újra hallhatom, és ami még külön megtiszteltetés számomra, hogy válaszolhatok önnek. Az egy külön kérdés, hogy annak idején sem a szocialista , sem a kapitalista politikai gazdaságtan órákon a tőzsdéről nem tudtunk így elbeszélgetni, hiszen akkor még a tananyagnak ez nem volt része. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) Ami pedig a konkrét kérdését illeti, az a megállapítás, hogy a Budapesti É rtéktőzsde forgalma és a BUXindex 2000ben csökkent, mindannyiunk számára közismert. Úgy érzem azonban, az kevésbé közismert, hogy mik ennek az okai. A gazdasági élet rejtelmeivel közvetlenül kapcsolatba nem kerülő emberek számára is nyilvánvaló, hogy a t artós fejlődés nem jelenti azt, hogy időnként visszaesések, megtorpanások ne fordulnának elő. A 2000. év tőzsdei visszaesése ellenére is az 19952001. évek közötti időszakot vizsgálva a Budapesti Értéktőzsde a középeurópai tőzsdék között kiemelkedő teljes ítményt nyújtott. (16.20) Megjegyzem, hogy 1998 márciusa óta minden középeurópai tőzsdén jelentősen csökken az árfolyam. Egy egységes módszertanú, ezért nemzetközi összehasonlításra is alkalmas országindex azt mutatja, hogy a három jelentős középeurópai tőzsde - a varsói, a prágai és a budapesti - összevetésében a Budapesti Értéktőzsde a mai napig őrzi vezető szerepét. Magyar szakértők szerint alapvetően az árfolyam- és forgalomalakulás szempontjából egy tőzsdei korrekcióról van szó, amelyet három tényező indokol. Az egyik a kínálati; ebből a szempontból nézve a kibocsátó tőzsdének nincs alternatív lehetősége, hiszen a privatizáció gyakorlatilag befejeződött, a multinacionális vállalatok jellemzően nem mennek tőzsdére. A másik a keresleti; befektetői oldal ról nézve viszont a részvényárfolyam csökkenése önmagában is magyarázza a befektetők és elsősorban a meghatározó külföldi befektetők elfordulását a részvénypiactól. A harmadik ok a nemzetközi környezet; a világ vezető gazdaságairól és pénzügyi piacairól a növekedés lassulásával kapcsolatos hírek érkeztek. Ez nem kedvezett a tőzsdei áralakulásnak, melyet a magyar makrogazdasági mutatók pozitív alakulása sem tudott megváltoztatni. A konkrét kérdésére a válaszaim a következők. A kormány nem gondolja, hogy figy elmen kívül hagyhatja a befektetők érdekeit, de döntéseiben eddig sem és ezután sem biztos, hogy minden
