Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2728 települési önkormányzatra is. Várpalota és térsége ipari vállalatai je lentős erőket mozgósítanak és mozgósítottak környezetvédelmi céljaik és kötelezettségeik megvalósítása érdekében. Természetesen ezen törekvéseiket támogatta és támogatja a régióban érdekelt valamennyi közszereplő, települési önkormányzat és a régióban élő valamennyi polgár is. Sajnos, az úgynevezett japán hitellel megfinanszírozandó projektek tekintetében a projektek végrehajtásával kapcsolatban újabb megtorpanást tapasztaltunk az utóbbi időben. Beszerzett információink szerint az MNB által korábban kezelt különféle hitelek nem maradhatnak a jegybank kezelésében, a refinanszírozás biztosítására a Pénzügyminisztérium újabb megoldásokat keres és kíván kidolgozni. Az előbb említett döntéselőkészítési folyamat 2001 januárjában megállította a japán hitelkeret to vábbi felhasználását, annak ellenére, hogy a kormány az általam előbb említett 2256/2000. számú kormányhatározatában minden részletet tisztázott, és minden működési feltételt biztosított a projektek mihamarabbi befejezéséhez. Az aktualizált és újabb önkorm ányzatok és társaságok bevonásával kibővített projektek megvalósításában érdekelt társaságok és önkormányzatok túlnyomó többsége Veszprém megyében tevékenykedik. Úgy gondolom, külön nem kell részletezni, hogy a tervezett mintegy 23 milliárd forint összegű környezetvédelmi hitelkeret újbóli megnyitásával mekkora nagyságú eredmények érhetők el a projektekben részt vevő társaságok és önkormányzat útján és részvételével. Remélem, hogy a hitelkeret felhasználása mielőbb megkezdődhet, kérem a minisztérium támogat ását e tekintetben. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány nevében Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Képviselő Úr! Amint azt ön is tudja, Magyarország európai uniós tagságának közeledtével a Magyar Nemzeti Banknak fokozatosan le kell építeni mindazokat a tevékenységeit, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a jegybank feladataihoz, illetve nem szolgálják közvetlenül a monetáris politikát. Ebbe a körbe tartoznak a külföldi, illetve az MNB forrású éven túli refinanszírozási hitelkonstrukciók is, így a 18,2 milliárd jen kötetlen felhasználású japán hitel, illetve a Várpalota régió környezetvédelmi rehabilitációs program ipari alprogram megvalósításával összefüggő 10 milliárd jen környezetvédelmi fejlesztési célú hitel is. E konstrukció kezelése ennek megfelelően más hazai intézmény kezébe kerül át, ami azonban a felhasználás lehetőségét önmagában ne m fogja érinteni. A hitelkonstrukció kezelésének átadása ügyében az MNB tájékoztatta a külföldi hitelnyújtó szervezeteket, így a japán felet is, hogy az átadásátvétel mielőbb sorra kerülhessen. A japán forrású hitelekről elmondható, hogy a szerződések meg kötésekor kedvező kondíciójú hitelek mára jelentős kamatfelárat tartalmaznak a magyar állam jelenlegi kockázati besorolásához képest. Ezeknek a hiteleknek továbbá jelentős az árfolyamkockázata, a jen árfolyamának magas ingadozása miatt is. Az árfolyamvál tozásból származó veszteség szembetűnő, ha megvizsgáljuk a japán hiteleket, ahol 16 milliárd forint összegű hitelköveteléshez 43,5 milliárd forint összegű devizahitelkötelezettség kapcsolódik. A Várpalota régió környezetvédelmi rehabilitációs programjához kapcsolódó hitelkonstrukciónál még ennél is rosszabb a helyzet, mivel az 1994 augusztusában megkötött 10 milliárd jen összegű hitelből az elmúlt hét év alatt egymilliárd jent, megközelítőleg 2,3 milliárd forint hitelkeretet hívott le az MNB. Ugyanakkor a forintban folyósított hitelek állománya csak 294 millió forint volt. A hitelek kezelésével kapcsolatos feladatokat a tárgyalások alatt, illetve az átadás megtörténtéig továbbra is az MNB végzi. (0.50)
