Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részlet... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2718 Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Mátrai Márta asszony, a Fidesz képviselője. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 21. és 22. sorszáma alatt találhatjuk meg a Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársammal együtt beadott módosító javaslatainkat. A 21. sorszá mú a nyilvánosság kérdéskörével, a 22. sorszámú pedig a kutathatóság kérdéskörével foglalkozik. Ezen túlmenően az ajánlás több témakörével kívánok foglalkozni, nevezetesen: a szaklevéltári jogállással, a Történeti Hivatal elnökének államtitkári besorolásáv al, a kutathatóság nyilvánosságra hozatali szabályaival, a 150 éves moratóriummal, a megfigyelt személyek, hálózati személyek kérdéskörével és nem utolsósorban a Történeti Hivatalnak átadható vagy átadandó állambiztonsági iratok köréhez szeretnék hozzászól ni és ehhez néhány gondolatot fűzni. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a Történeti Hivatal 1996ban jött létre, az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) számú alkotmánybírósági határozata alapján. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy az Országg yűlés alkotmányellenességet idézett elő mulasztásával, amikor törvényben nem szabályozta az információs önrendelkezési jog gyakorlását. A határozat a törvény egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és meghatározott körben jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára. A mulasztás pótlására, az információs kárpótlás végrehajtására hozta létre az Országgyűlés a Történeti Hivatalt. A mostani módosítás heves ellenzői és támadói azonban elfelejtik vagy elhallgatják, hogy a Történeti Hivatal a lapfeladata az 1996ban megfogalmazottakhoz képest nem változik. A múlt megismerhetővé tétele az alkotmányban garantált és minden polgárt megillető információs önrendelkezési jog biztosítása marad továbbra is, ez az elsődleges funkció. A hivatal feladatait tekintve eddig is speciális levéltári feladatokat látott el. A létrehozásáról szóló törvény szerint is a feladatai ellátása során a levéltári törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Tartalmát tekintve tehát már eddig is levéltárként működött, a törvén yből csak az hiányzott, hogy egyértelműen kimondja a Történeti Hivatalról, hogy ez tulajdonképpen egy speciális levéltár. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyértelműen rendezi a hivatal kimondatlanul már most is fennálló jogi helyzetét. Álláspontom szer int azok az okok, amelyek a létrehozáskor indokolták a hivatal többi levéltártól történő kiemelt státusát, most is ugyanúgy fennállnak, mint akkor. Ebben a tekintetben véleményem szerint változás nem történt. Ha ellenzéki oldalról mégis kritizálják a hivat al speciális jogállását, és azt mondják, hogy nincs szükség erre, akkor ez azt jelenti, hogy 1996ban rossz döntés született. Abban az esetben pedig, ha már van egy drága pénzen létrehozott, megfelelő technikai felszereltséggel rendelkező és évek óta jól m űködő, gyakorlatilag levéltárnak minősülő intézmény, akkor mindenképpen indokolt, ha ehhez kerül valamennyi, maradandó értékű állambiztonsági és nemzetbiztonsági irat. Hosszabb távon tehát mindenképpen célszerű ezeknek az iratoknak az egységes kezelése, eg y helyen történő tárolása. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyenlőségjelet teszünk a nem jogállami és a jogállami tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége közé, és nem jelenti azt sem, hogy újraértékeljük a jogellenesen működő áll ambiztonsági szervek munkáját. Legtöbbször a Történeti Hivatal elnökének államtitkári besorolásával, valamint a kutatási szabályokkal kapcsolatos aggályokat hallottuk tulajdonképpen a bizottsági ülések során is. Nem győzöm azonban hangsúlyozni, hogy a tisz telt ellenzéki képviselőtársaink olyan dolgokat kérnek számon ezen a most beterjesztett törvényjavaslaton, amelyekért nem a mostani kormány a felelős. A Történeti Hivatal elnökének államtitkári besorolására vonatkozó rendelkezést és a jelenleg hatályos ira tmegismerési, kutatási, nyilvánosságra hozatali szabályokat az előző kormány idején a Kuncze Gábor által beterjesztett és főképp SZDSZes képviselők által és módosításával fejre állított
