Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A társadalmi szervezetek 2001. évi költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2702 mekkora a feladat, és akármennyire jó a csapat - ha szabad ezt a kifejezést használni , ilyen kis összegből egy jó csapat sem tud sokkal többet hozni. Kétségkívül voltak v itatható elemei a mi munkánknak is: nem tudtunk elég szigorúak lenni abban a tekintetben, hogy helyi szervezetek ne, csak megyei szervezetek kapjanak támogatást. Nehéz persze megmondani, hogy egy helyi szervezet hol végződik, és hol kezdődik egy megyei vag y egy fővárosi szervezet. Ezzel együtt ebben a kérdésben szigorúbbnak kellett volna lennünk, és ha még ilyen pénzosztásra sor kerül, akkor mindenképp fontosnak tartom azt, hogy a helyi szervezetekkel szemben valóban az országos és a megyei szervezetek kapj anak nagyobb támogatást. Összegzésül azt szeretném mondani, hogy méltatlanul kevés a pénz, sokkal több pénzre lenne szükség. A bizottság ugyanakkor jó munkát végzett megítélésem szerint, és ezért a Szocialista Párt ezekkel az észrevételekkel együtt holnap meg fogja szavazni az előterjesztést. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Mécs Imre úr, az SZDSZ képviselője, de ő nincs a teremben. (Jelzésre:) Béki Gabriella? Béki Gabriellának adom meg a szót, az SZDSZ képviselő asszonyának. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm a szót. A szabad demokraták a bizottsági munkában nem támogatták azt a javaslatot, ami végül a parlament elé benyújtásra került, amiről most vitatkozunk. Képviselőtársaim az imént jól megdicsér ték magukat, illetve a bizottság munkáját. Én egyedül, kisebbségben, eléggé magányosan végig kifogásokkal éltem, és támadtam azt a javaslatot, ami végül megfogalmazásra került. Azt gondolom, a szabad demokraták azt gondolják, hogy a pénzosztásnak ez a módj a rossz, igazságtalan és aránytalan, és az is lehet, hogy ilyen feltételek között parlamenti bizottságban jobban csinálni, lényegesen jobban csinálni, nem is lehet. (22.30) Ezt nem zárom ki. De azt állítom, hogy az a javaslat, amit a bizottság beterjesztet t, nem azt tükrözi, hogy milyen színvonalas munkát végez egyegy szervezet, még csak nem is azt, hogy mennyire jó pályázatot írt vagy mennyire gyenge pályázatot nyújtott be. Állítom, hogy ebben a javaslatsorban mindenekelőtt az fejeződik ki, hogy milyen ér tékrendszere van a bizottság tagjai többségének; ezek szerint preferált, részesített előnyben szervezeteket, és sújtott hátránnyal szervezeteket. Valamint állítom, hogy ebben a javaslatsorban az fejeződik ki, hogy kinek, melyik szervezetnek ki a protezsáló ja, ki támogatja, ki szól a szervezet érdekében. Ha fontos ember szól a szervezet érdekében, akkor vélhetőleg bekerül a javaslatsorba, ha kevésbé fontos, akkor valószínűleg nem. Ha pedig senki nem szól érte, akkor egészen bizonyos, hogy a rövidebbet húzza. Szeretném ebben a rendelkezésemre álló rövid időben jó néhány példával alátámasztani mindazt, amit mondok, mert nem általában jelentem ki ezeket a súlyos szavakat, hanem a pályázatok nagy részének, jelentős részének ismeretében. Halász alelnök úr beszélt arról, hogy a bizottság hosszú munkában kiérlelt feltételeket, szempontokat, amelyeket megpróbált érvényesíteni, feltételeket fogalmazott meg a pályázat kiírása során. Nos, az a benyomásom, hogy ezek a feltételek leginkább azért kerültek megfogalmazásra, h ogy legyen min átlépni. Hogy példákkal is éljek, az egyik fontos kifogásom a javaslatsor ellen, hogy olyan szervezet is, jó néhány olyan szervezet is kap támogatást, amelyik nem felel meg az általunk, a bizottság által kiírt pályázati feltételeknek. Így pé ldául kap olyan szervezet támogatást, amelyik nem számolt el a tavaly kapott támogatási összeggel; például a Szent Benedek Alapítvány ilyen szervezet. Tavaly 400 ezer forintot kapott, most 300 ezer forintot fog kapni; nem azért, mert a bizottság annyira el égedetlen a munkájával, hanem azért, mert annyira kevés volt a pénz. Elhangzott már alelnök úrtól, hogy az átlagosan egy