Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2658 soksok hősre is emlékeznünk kell, és példát nem a neves nagyokról, hanem főként róluk vehetünk. A történelmi íve t mégis azzal kell lezárnom, hogy idegen hatalom alól Magyarország, bármily hihetetlen, 1991ben szabadult, amikor az utolsó, hazánkat elhagyó orosz tank után lehetett integetni. A 2. § május hónapjának utolsó vasárnapját nyilvánítja a magyar hősök emlékün nepévé. Ezt jogtörténeti előzménnyel indokolja, nevezetesen azzal, hogy 1924ben a XIV. törvénycikk ezt jelölte az első világháború hősi halottainak emléknapjává. Érdekes és különleges egybeesés, hogy mintegy négyszáz évvel ezelőtt, 1594ben május 30án ha lt meg a negyvenéves Balassi Bálint; Esztergom ostrománál mindkét combját golyó járta át, s az elfertőződött. Rettenetes kép, rettenetes szenvedés. Magyar költő sorsa, ki viselte a kereszténység pajzsát és pogány vérrel festett éles szablyát. Ugyanekkor a tengeri hatalommá vált Angliában a frissen épült állandó színház Shakespeare Szentivánéji álom című tündéri vígjátékával gyönyörködtette nézőit. Balassi Bálint életével, halálával, költészetével mindenképpen méltó arra, hogy szellemisége áthassa május utol só vasárnapját, a magyar hősök emlékünnepét. Itt kell megemlítenem, hogy ez az ünnep akkor lesz méltó önmagához, mint a törvény fogalmaz, akkor járulhat hozzá a magyar ifjúság erkölcsi neveléséhez, ha az iskolában a történelemben, az irodalomban véget vetn ek az úgynevezett deheroizálás tendenciájának, mely például Balassit is a szerelem költőjének kategóriájába szorítja vissza. Javaslom tehát, hogy e törvény értelmében felül kell vizsgálni a tanítandó tartalmat, és érvényesíteni kell az itt megfogalmazott t endenciát. Különben a "magyar hősök" megnevezés és emlékünnepük legfeljebb zengzetes, de ismeretlen területet jelentő, üres szó marad. Csak szeretnék rá visszautalni, itt a vitában többen az oktatás ilyen irányú figyelembevételére céloztak. A 3. § megkíván ná, hogy a megemlékezésben részt vevők között a külföldön élő magyarságot is megemlítsék. Kétségtelen, hogy az értelmező szöveg utal erre, de figyelembe kell vennünk azt a tényt: egyegy nagy nemzeti tragédia, kataklizma után magyarok ezrei kerültekmenekü ltek a határon túlra. Minden külföldön élő magyar közösség ismeri, tiszteli hőseit. Megérdemlik, hogy létüket és emlékőrző tudatukat a törvény is elismerje. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Zárszóként felidézem, hogy sokféle mód lehetséges a magyar történelem hőseinek és hősi eseményeinek felidézésére, ha az akarat megvan hozzá. A Kossuth rádió millenniumi harangprogramjára szeretnék itt utalni. Ennek keretében minden héten másmás harang szól, melynek történetét is el mondják pár szóban. E történetek megmutatják: a harang nem csak szép, de eleven tárgya történelmünknek, mindig együtt élt azokkal, akiknek szólt. Így sokat tud történelmünkről, neves és névtelen hőseinkről. Ha szól, mindig emlékezik és emlékeztet. A harang szó ezért a törvény elfogadására biztat. A Fideszfrakció hallgat a harangszóra. A törvényt, néhány szükséges módosító javaslattal, elfogadja és elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönö m. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Én nagy élvezettel hallgattam Weszelovszky képviselőtársam nagyívű történeti áttekintését, és külön megtisztelt, hogy a leírt szövegébe azért beleszúrt e gy nekem szóló csípést is; ez jólesett. Két megjegyzést fűznék ahhoz, amit elmondott. Az egyik, hogy tanulságos volt számomra, hogy ebből a nagyívű történelmi áttekintésből nem véletlenül pont a XX. század maradt ki, merthogy a tatárjárás, a török dúlás id ején meg a többi időszakban persze Magyarországot megtámadták és a
