Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HORVÁTH BÉLA (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2644 soksok ünnep mellett az egyik úgynevezett ünnep lesz ez is. Tehát az oktatási tárcának végig kell gondolnia azt, hogyan valósítsa meg azt a tartalmat, ami ehhez kötődik. Az emb er cselekedeteit gyakorlatilag a behódolás, az azonosulás és az internalizáció határozza meg. Az azonosulás, a hősökkel való azonosulás egy nagyon fontos emberi jellemvonás lehet. De ha az oktatásunk nem megfelelő ebből a szempontból, akkor ez az emlékünne p csak formailag lesz meg, de nem lesz megfelelő tartalma. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Horváth Béla úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. HORVÁTH BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Teljes mértékben egyetértek mindkét előttem felszólalóval, Lezsák Sándor úrral és Takács Imre képviselőtársammal is. Amit Lezsák Sándor úr említett, az már megfogalmazódott 1924ben is, amikor az egyik felszólaló felvetette, hogy a katona i vitézek szerepe mennyire nincs feldolgozva, reprezentálva. Nevezetesen - és örülök, hogy itt ül egy ezredes katonatiszt, aki hallja - itt a limanowai hősökről volt szó, és megemlítette a felszólaló 1924ben, hogy ismét ez a magyar szerénység okozta hiba, hogy mások említik meg feldolgozásaikban a magyar katonák vitézségét. Visszatérve az eredeti gondolatomra, úgy gondolom, hogy egy emléknapnak nemcsak az a fontossága, jelentősége, hogy majd azon a napon délután háromkor, mondjuk, a templomokban harangzúgá s lesz, és a kormány, az Országgyűlés, az önkormányzatok, a civil szervezetek koszorúznak az adott helyen, hanem ennek az emléknapnak, gondolom, az iskolákban is szemléletformáló ereje lesz, a történelemtanárok felhívják a figyelmet, és külön fontos, hogy ez az ünnepnap a jövő nemzedéknek is szól, a ma élőknek is, nekem is. Hadd mondjak el ezzel kapcsolatban egy személyes példát: tavaly a középiskolás fiam részt vett egy történelempályázaton, amelynek az volt a címe, hogy "Az egyházi személyek szerepe az 18 4849es szabadságharcban". Amikor a fiam dolgozatát elolvastam, megdöbbentem, mert én még a szocializmusban egészen másképp tanultam a '48as szabadságharcot, az egyházaknak az ellenálló és a forradalommal szembeforduló szerepét oktatták, és kiderült, hog y rendkívül aktívan a katonai harcokban milyen nagy számban vettek részt főpapok - és az alsó papság is - a mindennapi ütközetekben. (Mécs Imre: A papok nem!) Tehát igenis szükség van az emléknap kapcsán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszól alási idő leteltét.) egy ilyen történelemszemléletre. Tudom, hogy a történészek egyből megtámadnak ezért, hogy politikus (Az elnök ismét csenget.) ne utasítsa a történészeket, de mindenképpen szükséges, hogy ilyen típusú... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képvi selő úr, lejárt a kétperces időkeret. Hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Szabad Demokraták Szövetsége ezt a tö rvényjavaslatot elutasítja, alapjában véve nem ért vele egyet. Nem ért egyet azzal a szellemiséggel, amely ebben a törvényjavaslatban megfogalmazódik. Mécs Imre már elmondta, hogy ebben a formájában ezt a törvényjavaslatot károsnak tartjuk. Nem arról van s zó, hogy ebben a társadalomban ne kellene tiszteletben tartanunk azoknak a millióknak az érzéseit, akiknek szülei ma már kevésbé, inkább a nagyszülei a két világháború poklában áldozatul estek. Nem arról van szó, hogy ne kellene büszkén emlékeznünk azokra, akik a magyar történelem szabadságharcaiban és függetlenségi harcaiban hősiesen helyt álltak. Ezt tesszük. Ezt tesszük minden alkalommal, amikor nemzeti ünnepeinken - három is van, amit az Országgyűlés
