Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2588 Nem az egyes részlegeknek a magánkézbe adása kapcsán, nem egy röntgenosztály vagy egy laboratórium privát működtetésbe vonása kapcsán vetem fel ezt a kérdést, de látjuk most már nagyobb intézményeknél is a mozgást, látjuk azt, hogy van egy szegedi próbálkozás, ahol az önkormányzat még csak arról hozott döntést, hogy át kell világítani az intézményeket, azonban a miniszter úr máris azt mondta, hogy ez egy jó, követhető modell; azután van egy kiskunhalasi vita, ahol az önkormányzat eljutott egy döntési pozícióig, és akko r ott azt mondták, hogy az meg nem jó. Az az igazság, jó lenne elkerülni, hogy egyszemélyes döntések legyenek ebben az ügyben, ezt szeretnénk javasolni. Ezért javasoljuk, és örülök, hogy Selmeczi Gabriella is támogatta ezt. Meg kellene fontolni ezt a 11. p ontot! Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Csáky András képviselő úr következik szintén kétperces hozzászólásra. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Valóban igaza van Kökény képviselő úrnak, az idő megszépít és szele ktívvé tesz bizonyos emlékezeteket. Azért azt ne felejtsük el, hogy az egészségügyi bizottság, amely hivatott lett volna dönteni a tárgysorozatbavételről, leszavazta nagyon nagy többséggel, és csupán a Házszabály adta lehetőséggel élve kérte a Magyar Demo krata Fórum, hogy mégis itt, a patkóban döntsünk erről. Vojnik képviselő asszony valóban megszavazta, de azt is mondta, hogy miután valakit helyettesített, és szigorúan meg lett mondva, hogy nem lehet megszavazni... - úgyhogy ebbe ne menjünk bele, csak meg jegyeztem, lehet, hogy kár volt. Inkább a Béki Gabriella képviselő asszony által elmondottakra szeretnék reagálni! Nem vitatva, hogy lehet, hogy nem tudok világosan fogalmazni, de ez nem egy klasszikus piac, tehát nem a klasszikus piac versenytörvényei érv ényesek erre. A magyar egészségügyben egyetlenegy beavatkozás egzakt költsége nincs meghatározva, nincs megmondva az, hogy ennek a tevékenységnek az ára ténylegesen ennyi. Torzult az egész rendszer ú gy, ahogy van. Ilyen viszonyok között azt mondani, hogy költséghatékonyabb, az egyet jelent, hogy az adott finanszírozásnál olcsóbban végzie ugyanazt a tevékenységet valaki. Ezzel, miután monopóliumba kerülhet, mert, mondjuk, tőkeerős háttere van, és átme netileg tudja végezni azt a tevékenységet, és arról a területről a konkurencia eltűnik, utólag benyújthatja a számlát. Abban egyetértünk, hogy nagyon jó lenne most már végre meghatározni konkrétan, hogy mi mennyibe kerül, mi mennyit ér, és utána lehet egyá ltalán ilyenekről beszélni. Köszönöm szépen. (Dr. Hende Csaba tapsol.) ELNÖK (dr. Áder János) : Béki Gabriella képviselő asszony következik. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Egy rövid kérdésem van, csak hogy jól értsük egymást, a félreértések tisz tázása céljából. A képviselő úr benyújtotta ennek a szakasznak az elhagyására vonatkozó javaslatát. Fenntartjae ezt akkor is, ha elmozdulhatunk abba az irányba, hogy a költséghatékonyságot definiáljuk és értelmezzük, és célként kitűzzük, hogy legyenek eze k mérhető és számszerűsíthető értékek? Ugyanis az én álláspontom az, hogy ez utóbbi irányba kellene haladni. Fogalmazzuk meg, hogy mit értünk költséghatékonyság alatt, és próbáljuk meg a rendszerben úgy alakítani a finanszírozási viszonyokat, hogy az legye n világos. Akkor is fenntartja a költséghatékonyságra való utalás vonatkozásában azt a javaslatát, hogy el kellene hagyni? Köszönöm.
