Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
2583 Másfelől, méltán yolva a kormány igyekezetét, a javaslatainkban szeretnénk beemelni a normaszövegbe azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány egyébként előterjesztett, és ezek az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére valamilyen szabály szerint javaslatot tesznek; ezek a normán belüli és a normán felüli kapacitások befogadásait jelentik. (13.50) Azért szeretnék ezekkel a javaslatokkal egy összefoglaló hozzászólásban foglalkozni, mert teljesen világos, hogy a kormány maga is tisztában van azzal, hogy az adott gazdaság ad ott lehetőségei mellett a lakossági szükségleteknek megfelelően tudnia kell, hogy mekkora az az ellátórendszer, amelyben szolgáltatásokat lehet nyújtani a lakosságnak. Ahogy azt is tudnia kell, mert ez is kötelessége, hogy ez a kapacitás, amely rendelkezés re áll, a betegségek indokolta mértékben álle egy adott területen rendelkezésre, és azt is tudnia kell, hogy ahol ezek az eltérések nyilvánvalóak, ahol nem felel meg az ellátórendszer a szükségleteknek, ahol jelentős elmaradások vannak, ott azokat valamil yen módon korrigálni kell. És akkor innen, tisztelt képviselőtársaim, ahhoz jutunk, hogy a kormány tudja, hogy az egészségügyi struktúrára szükség van, ahogy arra is szükség van, hogy a kapacitásokat valamilyen norma alapján szabja meg. És akkor már csak e gy kérdés van: vajon miért fontos a kormánynak, hogy ezt a tudott ismeretet, ezt a meghozandó szabályt ne törvény, hanem kormány- és miniszteri rendelet szabályozza? Ne bízzuk ezt a dolgot a fantáziánkra, hiszen a rendelkezésünkre álló kormány- és egészség ügyi miniszteri rendeletek, a bizottsági vitában az államtitkár hozzászólása ezekre felvilágosítást ad. A kormányrendelet, amely készülőben van e törvény végrehajtásáról, úgy szól, hogy maga is normát szab, megszabja, hogy mi a regionális kapacitás, megsza bja, hogy mennyi az, amennyit még a betegellátáshoz szükségesnek tart, és megszabja, hogy ezeknek a pótlása, illetve visszaépítése az ő elgondolása szerint milyen keretek között képzelhető el. Az az érdekes, hogy miközben az eddig valamilyen módon érdekelt szereplőket mind kihagyja, lényegében ugyanazokat az utakat járja be, amelyet eddig a korábbi, '96os kapacitástörvény egy más egyeztetési folyamatban ugyancsak véghez vitt. Mert ahol most jelentkezik egy szolgáltató, ahhoz, hogy az ellátórendszerbe belép hessen, a következőket kell bizonyítania. Azt kell bizonyítania, hogy az általa kínált szolgáltatás az adott területen és az adott szakmában valóságos lakossági szükségletet elégít ki. Eddig ezt csinálták a szolgáltatók és az önkormányzatok egy egyeztetési folyamatban. Most bizonyítani kell, hogy ennek az ellátására képesek. Mi történt eddig? Bizonyítani kellett, hogy ennek ellátására képesek voltak. Ennek a képességnek az igazolására eddig is az ÁNTSZ főorvosa volt hivatott, hogy ezt visszaigazolja; most i s ezt teszi. Eddig is el kellett egy határidőig ezt a pályázatot készíteni. Azt úgy hívták, hogy egyeztető tárgyalás az egyeztetett ajánlatra, most meg úgy hívják, hogy pályázati határidő. Eddig be kellett adni egy adott év adott terminusáig, ezentúl be ke ll adni majd minden év szeptember 30áig. Akkor újra megkérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi is a különbség. Az a különbség, hogy a kormány eldöntötte, hogy nem törvényben szabályoz, hanem rendeletekben. Mi ennek az oka? Vajon miért tette? Nyilv án azért tette, mert a törvényben szabta normák - legalábbis azt gondolom, hogy ezt ebben a Házban senki sem vitatja - mindenkire nézve kötelezőek. A kormányrendeletben és a miniszteri rendeletben alkotott szabályok pedig bármikor, egy adott kormány vagy e gy adott miniszter elgondolása, elgondolásának változása, ne adj' isten, miniszter változása kapcsán minden egyeztetés és minden demokratikus intézményrendszer kikerülésével megváltoztathatók. Ez ennek a javaslatnak az összes alapja, mert minden mást, amit eddig a törvény szabályozott, szabályozni kívánja a rendelet is, szinte a menetrend is ugyanaz, a végeredmény kívánatosan ugyanaz; a különbség összesen annyi, amennyit én most a képviselőtársaimnak előhoztam, hogy ha a miniszternek, akármelyik miniszterne k ez nem tetszik, akkor ezt a rendeletet a parlament kikerülésével bármikor, a maga szája íze szerint megváltoztatja.