Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
2579 támogatta, de a bizottság többsége ezt az ajánlási pontot méltányolta, és én ezt kérem az Országgyűléstől is. Az ajánl ás 12. pontjában javaslatokat tettünk bizonyos definíciókra, ugyanis ez a tervezet széles körű felhatalmazó rendelkezéseket biztosít a kormány és a miniszter számára. Egyébiránt azt kell mondanom Csáky képviselőtársam előbbi kétpercesére, hogy pontosan az teremti meg a kézi vezérlés lehetőségét, hogy ilyen széles körűek, szinte parttalanok a kormányzati szervek jogosítványai a kapacitásszabályozás tekintetében, és próbáltunk a már készülő végrehajtási tervezetek ismeretében legalább kapaszkodókat adni ahhoz , hogy egyáltalán mi alatt mit kell érteni. Úgyhogy azt kérjük a tisztelt Háztól, fontolja meg, hogy a törvény alkalmazásában nem lennee szükséges legalább a fogalmakat pontosan tisztázni. Azt gondolom, hogy ez a jogalkalmazás szempontjából lényegesen nag yobb biztonságot jelentene, és bizonyos értelemben még a végrehajtási szabályokat is keretek között tudná tartani. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 18. pontját tulajdonképpen a Magyar Orvosi Kamarának a véleménye szülte, ugyanis maga az Orvosi Kamara is szükségesnek gondolt egyfajta egyeztető rendszert, annak ellenére, hogy a korábbi, régi egyeztető rendszer alkalmazásában kétségtelenül voltak hibák, és a bizottsági ülésen is lefolytattuk azt a vitát, hogy a szereplők a korábbi megyei egyeztetési folya matban sokszor rossz alkukat kötöttek. Ennek viseljük a következményeit. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) (13.30) De hát végül is hinnünk kell egy bizonyos tanulási folyamatban, és azért, mert - persze nem mindenütt, d e néhány helyen - a párbeszéd sikertelen volt, sőt egyes, az egyeztetésben részt vevő szereplők visszaéltek az erőfölényükkel, még nem a párbeszéd intézményét kellene megszüntetni. Indokolt lenne valamilyen új rendben visszahozni az egyeztetési folyamatot. Mi erre tettünk egy javaslatot, amely lényegében az Orvosi Kamara támogatását is élvezi, és tulajdonképpen az emberi jogi bizottság is támogatta. Még akkor is mondjuk ezt, ha tudjuk, hogy minden egyeztetési folyamat macerás, de végül mégiscsak nehéz ezeke t a kapacitásokat mindenfajta egyeztetési rendszer nélkül lekötni vagy leköttetni. A mi javaslatunkban az az újdonság, hogy ezt egy több megyére kiterjedő térségi rendszerben tudnánk igazán jól elképzelni. Ezekben a térségekben - amelyek megfelelnének a te rületfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozatban felsorolt tervezésistatisztikai régióknak - lenne lehetőség arra, hogy a több megyére kiterjedő ellátási kapacitások feladatait jobban sikerüljön meghatározni. Azt gondolom, van erre készség a z önkormányzatokban, a szolgáltatókban. Ezt lényegében megmutatta az a sajnos hamvába holt ellátásszervezési kísérlet is, amikor egy világbanki fejlesztési program keretében kellett különböző megyéknek együttesen túllépni az érdekeiken és közös pályázatot benyújtani. A pályázat megfogalmazása jól sikerült, de a világbanki programot egy meggondolatlan döntés eredményeként sajnálatos módon törölték. De a tapasztalat mindenképpen az, hogy térségi együttműködésre van készség és igény. Tehát egy regionális egyez tetést javasolunk, és a javaslatban természetesen a jogorvoslati lehetőségek megteremtéséről is gondoskodtunk. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fontolja meg ennek a javaslatnak a támogatását. Végül, tisztelt képviselőtársaim, szeretném néhány szóval ko mmentálni a 11. ajánlási pontban Mánya Kristóf és képviselőtársai indítványát. Képviselőtársaink azt javasolják, hogy az önkormányzati vagy többségi állami tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltató feladatátadási megállapodásait a jövőben előzetesen az egé szségügyi miniszternek véleményeznie kelljen. Ez a javaslat is a centralizáció irányába hat. A bizottsági ülésen vitát folytattunk arról, hogy ez a javaslat vajon nem érintie a kétharmados önkormányzati törvényt. Egy véleményezési jogkör beépítése önmagáb an még nyilván nem érinti, de mégis azt gondolom, nagyon nehéz dolog egy, az önkormányzati törvényben részletesen, pontosan szabályozott mechanizmust gyakorlatilag eseti miniszteri véleménytől függővé tenni, nem beszélve arról, ha feladatátadási megállapod ás van, és ezt az önkormányzati törvény előírásainak megfelelően az önkormányzat jóváhagyja, akkor az
