Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZABADOS TAMÁS (MSZP):
2535 amiket Bazsa képviselőtársam, illetve Horn képviselőtársam már elmondott, csak hangosan szeretnék néhány olyan kérdést feltenni, amire sem az államtitkári expozé, sem pedig a kormánypárti képviselők eddig nem válaszoltak. A HVG április 7én írt egy cikket a közös Andrássy Egyetemről, amelyben olyan adatok jelentek meg - és Sáringer képviselő úr ezt további adatokkal tetézte, hogy úgy mondjam , amelyeket jó lett volna, ha az oktatási bizottság, a magy ar parlament valamennyi képviselője megtudott volna időben, és amikor tárgyaltuk ezt a törvényjavaslatot, akkor ezek az adatok már rendelkezésünkre álltak volna. Például az van benne, hogy az egyetem egyik kezdeményezője Erich Kussbach úr, Ausztria 199396 közötti magyarországi nagykövete, és ezt hivatalosan 2000 áprilisában már bajorországi látogatásakor felvetette vendéglátóinak Orbán Viktor miniszterelnök. Ezek szerint ez gyakorlatilag egy éve van napirenden kormánykörökben - lehet, hogy nem vagyunk túl tájékozottak oktatási témákban , de gondolom, még a kormánypárti képviselők sem mondhatják el magukról azt, hogy erről a parlamenti képviselők tudtak; nem tudom. Az első kérdésem az, hogy miért kellett titkolózni. Titok volt ez vagy valami olyan hadititok , aminek a kikotyogása esetleg az egyetem megalapítását veszélyeztette volna? Az is benne van ebben a cikkben, hogy Pálinkás államtitkár szerint nagy valószínűséggel az osztrák professzor, Kussbach úr lesz az AE nemzetközi rektorhelyettese. Ha már itt sarz sikat is osztogattunk, bár még meg sincs alapítva az egyetem, akkor azt is szeretném tudni, hogy ki lesz a rektor. Azt is szeretném tudni vagy jó lenne, ha tudnánk, hogy ki lesz a már megalapított közalapítvány kuratóriumának elnöke, kik vannak a kuratóriu mban, kik fognak dönteni a pénzekről. (Keller László: Ők tudják!) Az rendben van, hogy ők tudják, de szerintem egy jogállamban ahhoz, hogy minimum odaadjuk a szavazatunkat, hogy általános vitára alkalmas, és utána pedig nosza, alapítsunk egyetemet minden o kkalmódon, legalább azokat az adatokat kellene megtudnunk, amelyek aztán segítségünkre lesznek. (10.10) A következő kérdést is szeretném feltenni: azt mondták a kormánypárti képviselők, többen kitértek erre, hogy ezt a dolgot valamilyen nemzetközi szerződ és előzte meg. Elmondom, mi is van ebben az újságban arról, amit Pálinkás államtitkár úr mondott. A Duna menti államok kis csúcstalálkozóján az osztrák kancellár - ez rendben van, tehát Ausztria nevében beszélhet , a bajor, a badenwürttembergi és a magya r miniszterelnök közös támogató nyilatkozatot adott ki. Ebben jogforrásként meg lehet az osztrák kancellárt, a magyar miniszterelnököt jelölni, mert ők aláírhatnak nemzetközi szerződést. A badenwürttembergi és a bajor miniszterelnök nem, csak a szövetségi kancellár írhat alá. Tehát ha ez gyakorlatilag valóban így van előkészítve, akkor a badenwürttembergi és a bajor miniszterelnök bármit nyilatkozhat; a szándékukat jó hogy elmondták, de jogforrásként, legalábbis tudtommal, ezt nem lehet felfogni. Aztán a következő kérdésem, erre már szintén többen kitértek: a cikkben az is benne van, hogy a magyarországi német kisebbség országos önkormányzatát a kormány még be sem avatta a terveibe. Ezt Horn Gábor is elmondta, de azért én is elmondom, hogy nyomatékosítsuk. Egy olyan ország állampolgáraként, mint Magyarország, ahol a magyarság egyharmada az országhatárainkon kívül él, és az erdélyi egyetem alapításában tevékenyen részt veszünk - nagyon helyesen , s azt is tudjuk, hogy ott ezt az erdélyi egyetemet nagyon sok román nacionalista nem vette jó néven, akkor, kedves államtitkár úr, kedves kormány, kedves kormánypárti képviselők, nem tartják kicsit arcpirítónak azt, hogy a magyarországi német kisebbségi önkormányzatot nemhogy nem kérdeztük meg róla, hanem még be se avattuk a tervbe? Remélem, ez csak egy gondatlanságból elkövetett dolog, nem pedig szándékos. A következő észrevételem, amit többen elmondtak: miért kerüljük ki a felsőoktatási törvényt? Félünk attól, hogy az egyetem alapítása nem áll meg a felsőoktatási t örvény mérlegén? Úgy érzem, ahhoz, hogy minden mendemondát kiküszöböljünk, a kormány - szintén megismétlem a Bazsa és Horn képviselő urak által elmondottakat - nem követne el maga ellen semmi rosszat, sőt nagyon jó