Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2522 közreműködni annak létrehozásában. Az ilyen közös kormányzati szándékon nyugvó egyetemalapítás részét képezi az E urópai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítésének, és része annak a közös európai felsőoktatási törekvésnek, amelyet az általunk is vállalt és 1988ban aláírt bolognai egyetemi magna chartában, valamint az azt követő európai egyetemi találkozók dokumen tumaiban, legutóbb az 1999. évi bolognai nyilatkozatban is megerősítettünk. Az ilyen célokat megvalósító posztgraduális felsőoktatási intézmény létrehozásának igénye kifejezetten KözépEurópa vonatkozásában többször is megfogalmazódott. Megvalósult külföld i példák is állnak előttünk, mint az Európai Unió által fenntartott Európai Egyetemi Intézet, amely társadalomtudományi szakterületen nyújt 13 éves posztgraduális képzést az Európai Unió országaiból és néhány más országból érkező hallgatóknak. Tisztelt Há z! Az új egyetem oktatási nyelvében vállalt németnyelvűség a középeurópai régióban a végzett hallgatók mobilitását segíti elő. Az alapítást szorgalmazó országok közös vállalása, a nemzetközi felfogásunkban is európai oktatói kar biztosítja a személyes gar anciát, és jelenti a közös értékek vállalásában és továbbadásában, a képzés európai dimenziójának biztosításában is. A hallgatók körében is a nyitottságot vállalja az egyetem akkor, amikor a magyar hallgatók mellett fogadja a térség, a régió országainak ér deklődő hallgatóit. Teszi ezt az egyetem a közös társadalmi és kulturális térhez való tartozás tudatának erősítése, a közös európai gondolatiság jegyében. A képzési irányok, nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi jogi és gazdasági tanulmányok és a középeurópa i tanulmányok biztosíthatják, hogy ez az egyetem vonzó oktatási intézmény legyen. (Mádai Pétert a jegyzői székben dr. Világosi Gábor váltja fel.) A törvényjavaslat előterjesztésének előfeltétele, hogy az új egyetem anyagi, tárgyi, személyi és tartalmi felt ételeiben megfeleljen a Magyar Akkreditációs Bizottság előakkreditációs követelményeinek, amely feltételeknek az alapítók eleget tettek, a működés feltételei biztosítottak. Az új egyetem a nem állami felsőoktatási intézmények sorát fogja bővíteni, és fennt artója a bejegyzett Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány. A közalapítványi forma a közfeladatok ellátásán túl lehetővé teszi az új intézmény megfelelő fenntartását, hazai és külföldi források hatékony bevonását. Hasonló formában támogatja egyébk ént több mint fél évtizede a kormány a mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetét is, amely nem állami, alapítványi főiskolaként működik. A kormány határozataiban biztosította a közalapítvány és az egyetem működéséhez, valamint az új intézmé ny méltó elhelyezéséhez szükséges anyagi forrásokat. (9.10) Külön ki kell emelnem, hogy az ez utóbbi célra fordítandó pénzeszközök egyúttal a főváros központját, a Magyar Nemzeti Múzeum közvetlen környezetét évtizedek óta elcsúfító, az állami tulajdon véde lmében is azonnali beavatkozást igénylő, értékes műemléképület helyreállítását, megmentését is lehetővé teszik. Az egyetemek alapításának történetében mindenkor a társadalom igényeinek kielégítése, a köz- és az egyetemes kultúra szolgálata a meghatározó. A z egyetem szervezeti felépítése, a képzés szerkezete ezt az általánosabb célt kell hogy szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés oktatási bizottsága 2001. április 11én megtárgyalta a törvényjavaslatunkat, és azt jelentős többséggel, 13 igen, 7 ne m arányban általános vitára alkalmasnak ítélte. A bizottság ülésén örömmel tapasztaltam, hogy az új egyetem által megvalósítandó célokkal a bizottság tagjai szinte kivétel nélkül egyetértettek. Nem volt vita a bizottságban arról sem, hogy e fontos és jelen tős célok megvalósításának igénye és szándéka mindeddig nem jelent meg a hazai felsőoktatásban, és így sem a felsőoktatás intézményrendszere, sem pedig jogszabályrendszere nincs felkészítve ilyen speciális feladatok befogadására és ellátására.
