Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
2497 állítom, hogy abban az egy hétben ez a jogharmonizáció valóban megvalósul, de az biztos, hogy ezt az egyhetes időszakot követően még ilyen illúziónk se marad. Nem igazán értem egyébként, miért kell az Országgyűlés idejéből ennyit áldozni egy olyan törvényjavaslat elfogadására, a mely a hatálybalépése után egy héttel teljes mértékben elavulttá válik, mármint jogharmonizációs szempontból. Azt sem értem továbbá, mi indokolja a törvényjavaslat azonnali elfogadását, miért nem várta meg az előterjesztő az irányelvtervezetek végleges for májának a megjelenését, ami egyébként májusrajúniusra várható ez évben, hacsak nem az volt az indok, hogy a Postabank Posta általi megvételének a legalizálását elrendezzék, így nagy sietve. Ezért viszont nem kell egységes hírközlési törvényt alkotni, péld ául elég lett volna a hitelintézeti törvény rövid, célratörő módosítása. Ebből a tévedésből kifolyólag, tisztelt hölgyeim és uraim, nekem az az érzésem, hogy az Orbánkormány, most már deklaratíve is, nem Európa jövőjéhez, hanem Európa múltjához köti magát . (Tóth István közbeszól.) Visszatérve a távközléshez: mik az uniós jogszabályok módosításának fő irányai, amikkel ez a törvény a rövid virágzása után majd ütközni fog? A fő irány: a hatályos, tehát a régi közösségi szabályozás arra törekedett, hogy a távk özlési hatóságnak minden szükséges joga és hatásköre meglegyen. Aztán a tapasztalatok megmutatták: azt is meg kell határozni, hogy mire ne legyen se joga, se hatásköre. A tapasztalatok tehát azt mutatták, hogy a távközlési piaci verseny kialakulását a ható ságok túlzott beavatkozása bizony megnehezíti. A másik fő irány pedig a dereguláció, tehát a felesleges kötelezettségek, az adminisztratív beavatkozások megszüntetése. Ezzel szemben az előterjesztő hírközlési törvényjavaslata egy olyan mindenható hatóság l étrehozására törekszik, amelynek a működésére nézve a garanciák abszolút hiányoznak, a jogkör viszont szinte határtalan. A garanciák hiánya persze relatív; az előterjesztő talán éppen abban lát biztosítékot, hogy a hatóság elnökét ő maga nevezi ki hat évre , az elnök pedig aztán valamennyi tisztviselőt, így a döntőbizottság tagjait is maga nevezi ki, és bármikor lecserélheti őket. Konkrétan: a hatóság működésével kapcsolatos garanciális szabályok hiányoznak az adatszolgáltatás, a piacfelügyelet, az alkalmazh ató szankciók és a szabályozói, kvázi jogalkotási hatáskörök területén. E területeken a törvényjavaslat még a hatályos közösségi joganyag garanciális szabályait sem építi be, az új irányelvcsomag nevesített, hangsúlyos garanciális előírásait pedig durván s érti. Nézzünk tehát néhány, a tervezett közösségi szabályozásban külön tilalommal nevesített, központi jelentőségű kérdést, amiket a törvényjavaslat sorban megsért! A piacra lépés, az új szolgáltatások engedélyezése feltételeit megállapító irányelvtervezet kifejezetten kimondja, hogy a hatóságnak tett bejelentés célja a hatóság tájékoztatása arról, hogy új távközlési szolgáltató vagy új szolgáltatás jelenik meg a piacon, nem pedig az, hogy a hatóság előzetesen vizsgálgassa a jogszabályi és egyéb feltételek teljesítését. A tervezet kifejezetten tiltja még azt is, hogy a bejelentésben a szolgáltató nevén, címén, és a szolgáltatás megnevezésén vagy rövid ismertetésén kívül további adatok közlése legyen kötelező, meg azt is, hogy a hatóság adminisztratív korláto kkal megakadályozza a versengő szolgáltatók piacra lépését. Ezzel szemben mit tartalmaz a hírközlésről szóló, itteni törvényjavaslat? Részletes adatszolgáltatást, amihez a végrehajtási rendeletben még további adatok közlése és mellékletek csatolása írható elő. A hatóság ezenkívül a legkülönbözőbb esetekben megtagadhatja a nyilvántartásba vételt, és ezzel a szolgáltatók piacra lépését, vagyis a verseny kialakulását, amiről egyébként az előterjesztő a vezérszónoklatában oly sokat mesélt. (17.00) Tiltja a terv ezetcsomag azt is, hogy a kábeltelevíziós hálózatok létrehozására speciális tilalmak vonatkozzanak, ezzel szemben a mi törvényjavaslatunk megtiltaná bizonyos vállalatoknak bizonyos területeken, hogy kábeltelevíziós hálózatot építsenek ki, és mindezt teszik a verseny érdekére hivatkozva. Itt ezek azok a konkrét pontok, ahol tetten érhető a képmutatás is.
