Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - Az Állami Számvevőszék 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója:
2452 ráfordítások ellenőrzésénél munkatársaink nem találtak megfelelő dokumentumokat a valóságos költségekről. A pártok képviselőinek nem hivatalos nyilatkozatai és becslései szerint a tényleges költségek az engedélyezett keret háromnégyszeresé t tették ki. E feltételezett többletráfordítások, illetve ezek forrásai a pártok pénzügyi és számviteli nyilvántartásában nem jelennek meg. Véleményünk szerint a felhasználható keret reális szintre emelése segíthetne abban, hogy a források és azok felhaszn álása a pártok nyilvántartásaiban nyíltan megjelenjenek, és az indokolt teljes átláthatóságot biztosítsák. A törvény szükséges módosítása során beépíthetők olyan további szigorító szabályok is, hogy például a jelölő szervezetek a választási kampány során c sak egy megjelölt bankszámláról finanszírozhatják a választás költségeit. A másik fontos terület, amiről szólnék, az önkormányzatok gazdálkodása. Az önkormányzati gazdálkodás az államháztartás legösszetettebb alrendszerét képezi. Kapacitásunk felét 2000be n is e terület ellenőrzésére fordítottuk. Az a tapasztalatunk, hogy az önkormányzatok visszafogott gazdálkodásra kényszerültek, ami a fejlesztések, a szükséges felújítások elmaradásában is megmutatkozott, ennek árán tudták megőrizni pénzügyi stabilitásukat , ellátni kötelező feladataikat. Nem halasztható tehát a támogatási rendszer egészének, ezen túlmenően az önkormányzati feladatellátás és forrásszabályozás rendszerének újragondolása. Az Állami Számvevőszék vizsgálatai az elmúlt években a cél- és címzett t ámogatások növekvő volumenű, arányú maradványáról adtak tájékoztatást az Országgyűlésnek. A támogatások maradványa csaknem teljes egészében a szennyvízelvezetés és tisztítás szakágazatban jelentkezett. Lényeges javulást e téren azonban a vizsgált önkormán yzatoknál eddig sem tapasztaltunk. Az Állami Számvevőszék javaslatai alapján a Belügyminisztérium által elkészített és elfogadott törvényi és rendeleti módosítás várhatóan a 2001. évtől kezdődően megváltoztathatja ezt a tendenciát. Ez azért fontos, hogy az Európai Unió környezetvédelmi követelményeihez képest meglévő lemaradásunkat kellő ütemben és időben csökkenteni tudjuk. A felügyeleti és belső ellenőrzés az önkormányzati irányításnak is elhanyagolt területe. A könyvvizsgálat intézménye sajátosságainál, céljainál fogva nem válthatja ki sem az intézmények felügyeleti, sem a hivatalok belső ellenőrzését. Mind a felügyeleti, mind pedig a belső ellenőrzés ügyét sem az önkormányzatok képviselőtestületei, sem a törvényességi ellenőrzés eddig nem kezelte súlyán ak megfelelő módon. Tisztelt Országgyűlés! Időszerűségének megfelelően a 2000. évi ellenőrzéseink során a közbeszerzési törvény előírásának érvényesülésére kiemelt figyelmet fordítottunk. A közbeszerzési eljárások között egyre nagyobb arányt képvisel a nyí lt eljárás, amely a közbeszerzési törvény elveinek javuló érvényesülését jelenti, segíti. A közbeszerzési eljárások belső szabályzatai elkészültek, több helyen részletes eljárási rendet vezettek be. A személyi feltételeket, döntési jogköröket általá ban tisztázták, ugyanakkor a belső szabályzatok nem mindenkor voltak összhangban a közbeszerzési törvény előírásaival, vagy a belső szabályzatok rendelkezéseit sértették meg az eljárások során. Az intézmények egyre nagyobb hányada használja ki a központosí tott közbeszerzési rendszer által kínált lehetőségeket. Nem alakult ki azonban a központosított közbeszerzés ellenőrzési rendszere. Nem jött létre az ellenőrzési bázisnak alkalmas információs rendszer sem. A nem központosított közbeszerzéseknél a közbeszer zési törvényt számos helyen sértette az egyedileg lefolytatott eljárás. Gyakori az indokolatlan tárgyalásos eljárás, nem az ajánlati felhívásnak megfelelő elbírálás. Előfordult a közbeszerzési törvény előírásainak kijátszása is részekre bontással. A helyi önkormányzatok nem mindenhol rendelkeznek szakemberekkel a közbeszerzési eljárás lefolytatásához. Ennél súlyosabb, hogy az önkormányzatok a saját forrás előteremtése érdekében esetenként szabálytalan megoldásokat alkalmaztak, amelynek következményeként a k ivitelezőkkel pénzügyi függőségi helyzetbe kerültek.
