Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
2444 Tisztelt Ház! Ezeknek a törvényeknek és majdani megvalósításának sok akadályozója lesz ott is, itt is. Elsősorban azonban nekünk itt bent arra van lehetőségünk és arra kell törekednünk mindenáron, hogy ami ránk v an bízva a mi belső viszonyainkban, a belső gazdasági, kulturális, tájékozódási viszonyainkban, megteremtsük a lehetőségét annak, hogy itt mindenki megmaradhasson magyarnak és élhessen. Szoros összefüggése van ennek a törvénynek, tisztelt Ház - erről itt m ég nem esett szó , a földtörvénnyel, a föld helyzetével. Ha Magyarországon eladóvá válik a föld, ha a magyar földet idegenek vásárolják fel, idegenek döntik el, hogy kit alkalmaznak a birtokokba került földön, akkor hiába van ez a magyar lelki nagy gyógyf ürdő törvény, mert nem fogják alkalmazni őket. Tehát olyan feltételeit is meg kell teremteni ennek a törvénynek, hogy a magyar föld ne kerülhessen bármi áron is idegen tulajdonba, mert hiába adunk kedvezményeket magyaroknak, ha itt a magunk számára sem tud juk ezeket megnyugtatóan elrendezni, illetve a földünket megvédelmezni. Ez persze vonatkozik nemcsak a földre, hanem a privatizációs viszonyokra, a privatizáció esetleges felülvizsgálatára - amit mi ugyan követelünk, de nagyon vontatottan halad , mert a m unka, a munkalehetőség odaadása a tőketulajdon, a tőke függvénye. Hát mondjuk azt most a Győri Keksz- és Ostyagyárnak, hogy alkalmazzon erdélyi munkásokat, amikor a győriektől is elviszi? - hogy ismét csak egy aktuális példát mondjak. Nyilvánvalóan nem lep meg senkit és nem nagy újság, hogy minden mindennel összefügg, mégis kénytelen vagyok mindezekre felhívni a figyelmet ezzel az elsősorban kulturális jellegű, egészségügyi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó törvénnyel kapcsolatban is, mert különben üres szó is lehet belőle. Mi tehát mindezekkel együtt és ezeknek a súlyos szavaknak a kimondásával együtt támogatjuk ezt a törvényt. Valóban előrelépésnek tartjuk, valóban örülünk annak, hogy idáig már eljutottunk, és arra is felhívjuk a figyelmet, hogy valóban nag yon össze kell fognunk ahhoz, hogy még ezt a kicsit is adni tudjuk, mert ahogy a beszédem elején mondtam, ez a fellőtt jelzőrakéta már fel van lőve, de történhet még más is. Nem akarom sötét szavakkal ecsetelni ezeket. A magyarság egységére van szükség, ho gy ezt a kis előrelépést megvédelmezzük, és ne engedjünk innen hátralépést. Igen, lehet, hogy arra is szükség lesz - kérem, ne rökönyödjenek meg , hogy itthon, bent, itt is állítsunk ki magyar igazolványt, mert nem mindenkinek jár. Sajnos itt tartunk, ki kell mondani: nem mindenkinek jár! (Dr. Kóródi Mária: Hát ez jó lesz! - Mádai Péter: Ez aztán kiváló gondolat! - Dr. Géczi József Alajos: Ki fogja megmondani, hogy kinek kell kiadni?) Találunk olyanokat, akik megmondják. (Dr. Kóródi Mária: Ilyen már volt!) A nemzet közös vállalkozás, s akik mindig meg akarják fúrni ezt a közös vállalkozást, azok ugyan mi címen akarnak mindenképpen a nemzetbe tartozni, időszakonként ide, időszakonként máshova. Hát ez nem megy! Ez az egyik tanulsága ennek a törvénynek, ezt í gy kell végiggondolni, és ebből születhet meg az, amit valamennyien áhítunk, akarunk, és amiért tulajdonképpen itt vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk . Az általános vitát elnapolom, folytatására a következő ülésünkön kerül sor. A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Gyimóthy Géza) :
