Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
245 Magyar Hon védség esetében ezt szabályozni, és gyakorlatilag e törvénybe, a szolgálati törvénybe beépíti, a 72. és a 85. § között. Ami benne van, és ami kifogásolható: úgy ítéljük meg a kisebbségi véleményben, hogy ez a szolgálati törvényhez képest hátrányosan különb özteti meg azokat a fegyveres hivatásos állományú dolgozókat, akiket érinteni fog ez a törvény. Az egyik ilyen pontja, a vezetői beosztás alól való indoklás nélküli felmentés lehetősége. A szolgálati törvény ennél sokkal lojálisabb és megértőbb volt, ott i ndoklással és a 30 napos határidő megtartásával, de az illető beleegyezésével történhetett meg a felmentés a vezető beosztásból. Ezt most indoklás nélkül teszi lehetővé, gyakorlatilag csak tudomásulvételi lehetősége van; egyidejűleg elveszíti a vezetői beo sztását, és a fizetési fokozat is visszaesik, anélkül, hogy ebben lenne jogorvoslati lehetősége. A 245. §ban a szolgálati törvényhez képest szintén hátrányosabb a szabályozás, amely azt mondja ki: ha lemond a vezető beosztásról a hivatásos állományú dolgo zó, és nem fogad el bármely, számára felajánlott állást, akkor ez azt is jelentheti, hogy a szolgálati viszonyáról lemondottnak tekinti ez a törvény. Ez számunkra elfogadhatatlan. Szintén túlzottnak ítéljük meg az évenkénti teljesítménykövetelmények állítá sát, és ami szintén visszalépés a szolgálati törvényhez képest, hogy csak szolgálati jogvitára ad lehetőséget, és a bírósági utat teljes egészében kiküszöböli. Amit leginkább kifogásol a kisebbségi vélemény, az a központi tisztikar létrehozása 150 fővel. A miniszterelnök úrnak lesz egy saját központi tisztikara, amelynek kiépítése kiemelt fizetéssel és - illúziónk ne legyen - politikai válogatással történik. Kettősség lesz, és alkotmányos aggályok is felmerülnek itt, hogy a köztársasági elnök a tábornoki ka rt nevezi ki, a miniszterelnök úr pedig a központi tisztikart. Úgy ítéljük meg, hogy e kettősség számunkra elfogadhatatlan. Amit még kifogásolunk - bár nem döntő , hogy a hatálybalépés tekintetében a feladatokat és a kötelezettséget azonnal életbe lépteti , a javadalmazást pedig több évre elhúzza. Ez, úgy érzem, szintén említésre méltó. Ezen aggályok miatt a honvédelmi bizottság kisebbsége úgy ítéli meg, hogy ez a törvény igen sok változtatás és módosító javaslat után alkalmas arra, hogy a Szocialista Párt honvédelmi bizottsági tagjai támogassák. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A költségvetési bizottság véleményét Hargitai János képviselő úr ismerteti. Képviselő úr! DR. HARGITAI JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai sajtót átlapozva azt látom, hogy az érdekképviseletek nagyon jól tudják, hogy ma kezdődik a köztisztviselői törvény vitája, de nem hangosak. Ezt ajánlom az önök figyelmébe is, mielőtt elhitetnék önmagukkal azt, hogy amit mi itt teszünk, valami rossz dolog lenne. Ezek után a költségvetési bizottság álláspontjára térek rá. Azt gondolom, hogy négy kérdéskör körü l alakult ki vita a költségvetési bizottságban, ez a négy kérdéskör a következő volt. Az egyik a köztisztviselők megbecsültségének kérdése, a másik a főtisztviselői kar problematikája, harmadikként a vagyonnyilatkozat kérdésköre, és a negyedik problémakör a köztisztviselői kar zártsága vagy annak nyitott volta. Azt érzékeltem egyrészt a költségvetési bizottság vitájában is, és azt érzékelem mindig itt, a parlamentben is, hogy akkor van ellenzék és kormány között megfogható szakmai vita, ha az állam szerepvá llalása kerül valamilyen szinten egy törvényben terítékre. Ez a köztisztviselői törvény pedig markánsan ilyen.
