Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2409 állampolgárság vagy az állandó magyarországi tartózkodási engedély megszerzése ugyanis az érintettek számára a kedvezmények és a támogatások automatikus megszűnését eredményezi. E gondolatsor helyességét támasztja alá az a felmérés is, amelyet a Balázs Ferenc Intézet végzett a határon túli magyarok körében. A megállapításuk szerint a megkér dezettek 25 százaléka gondolkodik az áttelepülésen, azonban ha megszületne egy olyan törvény, amely az átlagos külföldi turistához képest számukra többletjogokat biztosítana az anyaországban, s ezen túlmenően olyan támogatást is nyújtana a szülőföldjükön, amely a magyarságuk megőrzését segíti, akkor az áttelepülést fontolóvá tevők aránya 50 százalékkal csökkenne. A juttatások jelentős része a művelődés, a kultúra és az oktatás ügyét kívánja szolgálni. E körbe tartozik az a kedvezménycsokor, amely a közművel ődési intézmények használatát, a könyvtárak és a múzeumok látogatását könnyíti meg Magyarországon. A törvényjavaslat rendelkezik a határon túli magyar fiatalok tanulási lehetőségeiről a magyar felsőoktatási intézményekben, valamint a pedagógusok itthoni to vábbképzéséről is. A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését azzal is elő kívánja segíteni, hogy támogatja magyar felsőoktatási intézmények tagozatainak a szomszédos államokba történő k ihelyezését, szervezését és működését. E témakörhöz kapcsolódik a javaslat egyik fontos intézménye, a szülőföldön nyújtandó nevelési, oktatási támogatás. Ez azokat a családokat illeti meg, amelyek legalább két, saját háztartásukban élő kiskorú gyermekük ne veltetéséről, taníttatásáról gondoskodnak a szülőföldjükön magyar nyelvű óvodában, illetve iskolában. Ami a határon túli magyarok magyarországi munkavállalási kedvezményeit illeti, e javaslat szerint ezek a személyek itthon engedély alapján foglalkoztathat ók. Az engedélyezési eljárás során azonban számukra az engedély, szemben az általános szabályokkal, a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki, naptári évenként összesen három hónap időtartamra. A törvényjavaslat felhatalmazza a gazdasági miniszt ert arra, hogy rendeletben ettől az időtartamtól hosszabb magyarországi munkavállalás engedélyezését is lehetővé tegye. A javaslatnak ez a része élénk érdeklődést váltott ki már az előkészítés során is. Az ezzel kapcsolatos véleményekkel összefüggésben röv iden utalok arra, hogy hazánkban a munkanélküliség és a munkaerőhiány jelei már egy időben tapasztalhatóak; arányait tekintve egyenlőtlenül az egyes régiókban, illetve az egyes foglalkozási csoportokban. Az e tárgyban készült felmérések, prognózisok pedig a munkaerőhiány erősödésével számolnak. Ettől részben független kérdés, hogy a szomszédos államok magyar nemzetiségű munkavállalói most is jelen vannak Magyarországon, a legális munkavállalás adminisztratív korlátai miatt azonban jelentős számban illegális an dolgoznak. (9.30) A javaslat lehetővé teszi e kör számára a legális munkavállalást az említett időbeli korlátokon belül, és az ennek révén szerezhető előnyök, például a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság megszerzése, anyagilag is érdekeltt é teszik e személyeket a jogszerű feltételek melletti munkavégzésben. A törvényjavaslat szerint a hazánkban munkavállalási engedély birtokában munkát végző és ennek révén egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizető határon túli magyarok személyükben egé szségügyi és nyugdíjellátásra szereznek jogosultságot. A Magyarországon legálisan munkát nem végző és így egészségbiztosítási járulékot sem fizető határon túli magyar egészségügyi szolgáltatást csak saját költségére vehet igénybe, amennyiben erről valamely egészségügyi intézménnyel előzetesen szerződést kötött. E körbe tartoznak a munkavállalási engedéllyel hazánkban dolgozó határon túli magyarok hozzátartozói is, ha hasonló feltételek mellett munkát nem végeznek, és csak kísérőként vagy turistaként tartózk odnak Magyarországon. A társadalombiztosítási ellátások biztosítása az említett járulékok ellentételező hatása mellett is természetszerűleg többletkiadásokat okoz az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, továbbá
