Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
2400 1998ban az AlDunán és a román Feketetengeri kikötőkön keresztül óriási mennyiségű magyar gabona exportjára került sor olcsón, megbízhatóan. Ennek a rekor dforgalomnak nevezhető mennyiségnek a megismétlésére elsősorban hajózható AlDunára van szükség. Jelentős szabad kapacitás várja az AlDunán a kiszámítható, tervezhető hajózási feltételek megteremtődését, aminek akadálya ma már nem is a folyóban levő romok , hanem a Szerbiában lebombázott hidak helyén levő pontonhidak. A hajóvonták áthaladásához azok ideiglenes elbontása szükséges. Mivel ezek megtörténte nem tervezhető, a gyakorlat az, hogy 810 naponként nyitják meg az utat, a hajóstársaságok nem tudnak hat áridőt vállalni, ilyen feltételekkel pedig az exportőrök nem tudnak szállítási megbízást adni. Megoldásként felmerülhet az a lehetőség, hogy a folyami áruszállítás a Tiszán folyjék, kikerülve ezzel az Újvidéknél lévő és legfőbb akadályt jelentő pontonhidat . Ez a megoldás azonban nem egyszerűen a szegedi kikötő és a gabonatároló kapacitás rekonstrukciójának és fejlesztésének kérdése. A Tisza Szegedtől felfelé közép- vagy nagyméretű uszállyal maximum négy hónap időtartamban hajózható évente. A jegesedés, ille tve a vízállás a többi hónapban akadálya a hajózásnak, és csak nagyon nagy összegű beruházással lehetne ezen változtatni. Mint azt a képviselő úr is biztosan tudja, a szegedi kikötő szerepel az országos kikötőfejlesztési programban. Azzal kapcsolatban, ami t a Mahart élén történt személyi változást érintően a tisztelt képviselő úr felvetett, engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassam. A felmentett vezérigazgató úr komoly lépéseket tett a folyami hajózás érdekében, többek között korszerű folyami hajók bi ztosításával. A tulajdonos ÁPV Rt. mindamellett úgy ítélte meg, hogy a társaságuk egészét érintő, a tulajdonos elvárásainak megfelelő lépéseket elmulasztotta megtenni. (0.30) Biztosíthatom képviselő urat, hogy az ÁPV Rt. ezen személyi döntését egyáltalán n em befolyásolták az ellenzéki képviselők közelmúltban elhangzott, Mahartra vonatkozó interpellációi, kérdései, sajtónyilatkozatai. Mindezek mellett köszönöm képviselő úrnak, hogy egy olyan fontos kérdésre szakított időt ezen a késői vagy talán korai órán, mint a magyar folyami hajózás. A gazdasági bizottság által már megvizsgált, a vízi úti szállítások helyzetének és a magyar lobogójú hajókkal történő vízi úti szállítások gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló előterjesztés parlamenti megtárgya lása biztosíthatja azt, hogy minden részletre kiterjedően a magyar folyami hajózás elemzése megtörténjen. Ez szolgálja az ország érdekeit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm államtitkár úrnak. Szintén napirendi utáni f elszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, "Mi jobb a polgároknak: parkok köré épített házak, vagy parkok helyett, illetve parkok helyén épített házak?" címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Most nemcsak ismét Budapestről, hanem ismét és megint a környezetszennyezésről fogok beszélni. Ez a problematika ugyanis olyan sokrétűen mé ly, hogy befejezni nem is lehet, csak abbahagyni. Alaposan áttanulmányozva a kérdést, úgy látom, hogy az egyik legsúlyosabb terhe fővárosunk környezetszennyezésének az erkölcsi szennyezettség. E téren immár valódi világvárosi rangot értünk el. A város erkö lcsi szennyezettsége itt minden vonatkozásában nem taglalható. Néhány szeletét, szegmensét mégis meg kell említenünk, hogy világossá váljék a jelenségek sokrétűsége, összefonódottsága. Elsőként azt a területet határolom körül, amiről, jóllehet az erkölcsi szennyezettség legmélyebb vonatkozásait jelenti, itt és most nem beszélek. Nem beszélek a robbantásokról, a bankrablásokról, a betörésekről, az autólopásokról, a lövöldözésekről, a
