Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
2304 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azt gondolom, amikor erről a törvényjavaslatról ma a Házban vitatkozunk, akkor először is azt kell megnéznünk, mi az a politikai szándék és politikai akarat, amely ezt a törvényjavaslatot a parlament elé hozta, mi az a cél, amelyet a kormány el kíván érni most, a beterjesztett válto zások révén. Nagyjából előre lehetett sejteni, hogy milyen jellegű és milyen tartalmú törvényjavaslatot fogunk itt a parlament üléstermében megvitatni, amikor néhány héttel ezelőtt, illetve most már néhány hó napja is van ennek, a miniszterelnök úr nyilatkozott ebben a kérdésben, és tulajdonképpen kijelölte azokat a karókat, amelyek között mozog igazából ez a törvényjavaslat vagy a törvényjavaslat alkotói mozoghattak. Ebben két fontos irány volt. Az egyik kijel entés arról szólt - nagyon leegyszerűsítve, lefordítva ezt a szöveget , hogy mindenkinek el kell menni katonának; a miniszterelnöki mondat másik része pedig arról szólt, hogy egyúttal szigorítani kívánják azt, hogy akik katonának mennek, azok milyen körül mények között kaphatnak felmentéseket, de miközben szigorítani akarnak, hat hónapra kívánják lecsökkenteni a szolgálati időt. Tehát az egyik oldalról van egy szolgálatiidőcsökkentés, a hat hónapos szolgálati idő bevezetése - ez az, amit a nagyközönség is viszonylag hamar megismert , a másik oldalról pedig van egy szigorítási törekvés: megnehezíteni mindazokat a lehetőségeket, amelyekről képviselőtársaim már beszéltek a vita kapcsán, amelyek a katonák, illetve a sorkötelezettek számára rendelkezésre állnak arra vonatkozóan, hogy a katonai szolgálat alól felmentést kapjanak. Helyeselhetőe ez az irány? Eze az az elképzelés, amely az elkövetkezendő időben az ország számára valóban egy olyan politikát jelöl ki, amely alkalmas arra, hogy ütőképes, jó hadserege t tartsunk fenn, és a most beterjesztett változtatások révén az ország védelmi képességét valóban növelni tudjuk? Nos, képviselőtársaim, az én válaszom erre egyértelműen az, hogy nem, ez az irány nem helyeselhető, és nem fogjuk vele elérni azt, hogy az ors zág védelmi képessége növekedjen, hogy jobban és hatékonyabban tudjuk megvédeni Magyarországot egy esetleges fegyveres konfliktus esetében. (17.00) Miért gondolom ezt? Nos, az a véleményem, hogy valójában a hat hónapos szolgálati idő, tehát a jelenlegi kil enc hónapos szolgálati idő hat hónapra való lecsökkentése szemfényvesztés. Képviselőtársaim, az ellenzéki képviselők a vitában már beszéltek arról, hogy egyszerűen egy ténnyel kell szembenéznie a kormánynak. Nevezetesen, hogy nem tudja behívni a sorkötelez etteknek az egyre inkább felhalmozódó tömegeit, és ezért próbál csökkenteni a szolgálati időn. De mások szintén elmondták azt, hogy erősen vitatható úgynevezett katonai szempontok alapján, hogy elegendőe ez az idő egyáltalán arra, hogy jó és megfelelő kik épzést lehessen a fiataloknak nyújtani. Természetesen ezek a problémák vagy ezek az averziók egyébként a kilenc hónapos szolgálati idővel kapcsolatban is fölvethetők, ezért az a javaslata a Szabad Demokraták Szövetségének már jó ideje, hogy nem ilyen kénys zermegoldásokat, nyögvenyelős megoldásokat kell ráerőltetni a magyar parlamentre, a Magyar Honvédségre, a magyar fiatalokra, hanem szembe kell nézni őszintén, végre szembe kell nézni - mondhatnám, de hát már jó néhány éve folyik ez a huzavona itt kormány é s ellenzék között, elsősorban az SZDSZ között - azzal a ténnyel, hogy az önkéntes hivatásos békehadsereg megteremtése egyedül az az irány, amely segíthet Magyarországon. Minden más megoldás álmegoldás, kényszermegoldás, és nem hozza meg a kívánt eredményt. Ugyanis ne legyen illúziónk afelől, hogy a mostani szigorítások után is - amelyeket sokan kritizáltak, kormánypárti oldalról is volt felszólaló, aki kritizálta ezeket, és kételyeit fejezte ki arra vonatkozóan, hogy ezek hasznos és alkalmas szigorításoke - megtalálhatók lesznek ugyanúgy azok a kiskapuk, amelyeket eddig is megtaláltak azok, akik ezeket keresték. Ugyanígy lesznek ilyenek, és ugyanúgy lesznek jó néhányan, akik próbálják majd elkerülni a katonai szolgálatot. Tudjuk azt, hogy a fiatalok ebben a z országban hosszú évek óta a lábukkal szavaznak arról, hogy akarnake menni katonának, vagy sem. És ez a szavazat elég egyértelmű. Arról szól, hogy nem akarnak elmenni katonának. Kényszernek érzik a kényszersorozásos rendszer fenntartását, amely
