Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HAJDU LÁSZLÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
231 erősíti az, hogy nagyon sok államban a miniszterelnök a közszolgálat vezetőjeként és első számú tisztviselőjeként maga nevezi ki ezeket a tisztviselőket. A bizottsági ülésen a törvénymódosításról kifejtette véleményét több érdekszövetség és érdekképviselet is. A tervezet sok pontjával egyetértenek, azt előremutatónak, az előterjesztést pedig időszerűnek tartják. Mint mondták, több éve elvárt igénye a közigazgatásban dolgozó kol légáknak, hogy egy pályaívet felvázoló törvény szóljon róluk, mely független a kormányváltozásoktól. Az érdekszervezetek egyetértenek az illetményszorzók kialakításával, bár pontosítását, korrekcióját helyesnek tartanák. Támogatják a pályáztatás bevezetésé t, ám ennek részletei tekintetében többféle javaslat, kiegészítés is megfogalmazódott. Üdvözölték az érdekegyeztetés reformját is, szimpatizálnak azokkal a nagyfokú szociális érzékenységről tanúbizonyságot tevő módosító javaslatokkal, melyek a nyugdíjas kö ztisztviselőkről való gondoskodásról szólnak. Ellenérzésüknek adtak hangot viszont a vagyonnyilatkozat bevezetésével kapcsolatban, mivel mint mondták, a köztisztviselők döntő többségének nincs mit bevallani. Nem tartják szerencsésnek azt sem, hogy erkölcsi normák kerülnek be - legalábbis anyagi eljárási szabályozás szintjén - a törvénybe. A köztisztviselői teljesítmények értékelésével kapcsolatosan hangsúlyozták az objektivitás erősítésének, illetve a szubjektivitás csökkentésének fontosságát. (9.20) A főti sztviselői kar létrehozásával kapcsolatosan annak indokát általában elismerték, ám megvalósítását a tervezetben megjelent formában nem támogatták. A bizottsági vitában felszólaló képviselők egyetértettek abban, hogy kiemelkedő fontosságú dokumentum van elő ttünk. Kormánypárti oldalról elmondták, hogy az európai uniós csatlakozáshoz ez egy rendkívül fontos törvény. Erényei között említették, hogy általa egységessé válik az illetményrendszer. Ez különösen a kistelepülések önkormányzati szféráját fogja előnyöse n érinteni. Kiemelték, hogy az előterjesztés preferálja a pályára kerülést, a 3040 év közötti korosztályt, valamint van még egy erőteljesebb illetménynövekedés a nyugdíjba vonulás előtt is. Üdvözölték, hogy a tervezetbe bekerültek etikai elemek. A vagyonn yilatkozat mellett szólva kifejtették, hogy az a korrupció ellen mindenképpen fékezően hat, hiszen mérhetővé válik a vagyongyarapodás. Támogatták a teljesítménymérés, értékelés fontosságát, bár nem vitatták, hogy ennek lesznek nehézségei. A bizottsági ülé sen az ellenzéki képviselők alapvetően szükségesnek tartották a terület szabályozását, ugyanakkor több kritikai megjegyzést is tettek. Az önkormányzati és rendészeti bizottság végül 16 igen, 3 nem és 9 tartózkodás mellett az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Hajdu László képviselő úr ismerteti. Képviselő úr! HAJDU LÁSZLÓ , az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! A kisebbségi vélemény elmondásával igen nagy bajba kerültem, mert a bizottság főelőadója a kisebbség véleményét is elmondta, azzal együtt néhány dologban szeretném a kisebbségi véleményünket kifejteni. Így most helyben át kell írjam a mondókámat, hiszen itt Weszelovszky Zoltán képviselőtársam sok mindent érintett már belőle. A kisebbségi véleményt azért kértük, mert az előttünk lévő törvényt egyébként mi is támogatjuk, fontosságát tekintve is és a közszolgálatban dolgozók megbecsülését tekintve is olyan előremutató