Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ATYÁNSZKY GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2299 megismertetésére és megszerettetésére a korábbi hosszabb szolgá lati idő alkalmasabb volt. Minderről egyébként a tisztelt Házban Simicskó képviselő úr korábban már részletesen is beszélt. Tisztelt Ház! Tudom, hogy a szolgálati idő csökkenését nem lakossági közérzetjavító szándékok váltották ki, hanem ez a csökkenés a h aderőreform végrehajtásából következik. A haderőreform befejezése után már csak egy 45 ezer fős békelétszámú és megközelítőleg egy 70 ezer fős hadilétszámú hadsereg ellátására és fenntartására lesz elégséges a honvédelmi infrastruktúra, azaz az ennél nagyo bb létszámú állomány ellátásához szükséges laktanyák, lőterek, garázsok és raktárak fenntartására már nem lesz lehetőségünk. Szükségszerű tehát a szolgálati idő csökkentése, amennyiben eleget kívánunk tenni az alkotmányban előírt általános hadkötelezettség elvének, és ennek jegyében valamennyi, a katonai szolgálatra egészségileg alkalmas fiatalt alkalmassá kívánunk tenni fegyverek használatára. A jelenlegi kilenc hónapos szolgálati idő fennmaradása esetén egyre többen szorulnak ki a behívottak köréből, azaz sérülne a mindenkire egyenlően vonatkozó alkotmányos kötelezettség betarthatósága. Tisztelt Ház! Van néhány olyan elem a törvényjavaslatban, amelyik nem illeszkedik a kötelezettségek csökkentésének a folyamatába, és indokoltságuk is megkérdőjelezhető. Az egyik ilyen javaslat az, hogy tanulmányi szolgálathalasztás csak az első képesítés megszerzésének időszakára engedélyezhető. A Magyar Demokrata Fórum ezzel a szigorítással nem ért egyet, hiszen a sorkatonai szolgálat nagyon sok esetben lezár egy tanulási f olyamatot. A gyakorlati életben ugyanis a tananyag felejtése, a megszerzett ismeretek kopása miatt a katonai szolgálat befejezése után lényegesen kevesebben szánják el magukat további képesítések megszerzésére, mint közvetlenül az érettségi vagy az első di ploma megszerzése után. Nem használ sem az egyénnek, sem az országnak, ha a mainál több fiatal tanulási szándékát hiúsítja meg a behívó. Ez a szigorítás számunkra azért is érthetetlen, mert a tanulással töltött további háromnégy esztendőt bőven elviseli a hadsereg, hiszen már ma sem tud behívni minden sorkötelest. Ezeket a fiatalokat nyugodtan behívhatja a második diploma megszerzése után is, mint ahogy azt ma is teszi. Összességében a honvédelem nem nyer semmit, miközben az oktatás és a szakképzés terület én tehetségeket veszíthetünk. Hadd említsek meg egy további, véleményünk szerint az állampolgárokra egyoldalúan kötelezettségeket hárító paragrafust: "Az a hadköteles, aki nem kapott szolgálathalasztást, és 24 éves koráig nem rendelték sorozásra, a katonai alkalmasságának megállapítása céljából felhívás nélkül is köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságon." A részletes indoklás többek között a nyilvántartások elégtelenségével indokolja a hadkötelesek felhívás nélküli megjelenési kötelezettségének ez t az új szabályát. Azoknak a büntetését, akik nem kapják kézhez a sorozási felhívást, és ennek következményeként el sem mennek sorozásra, nos ennek a mulasztásnak a szankcióit nyilván majd a törvényhez kapcsolódó rendeletek állapítják meg. Úgy vélem, elfog adhatatlan a hivatali mulasztások, hanyagságok, nyilvántartási visszásságok következményeit egyoldalúan a vétlen fiatalokra hárítani. Manapság annyi hivatalos irat, bevallás és jelentés terheli a civil lakosságot, hogy joggal lenne elvárható ezek alapján e gy épkézláb nyilvántartás létezése. Hihetetlennek tartom, hogy az az adminisztráció, amit a húszasharmincas években meg tudtak oldani kézi erővel, az ma a tízmilliós számítógépek világában megoldhatatlan, vagy működési zavarokkal küzd. Miért tartunk vajon fenn súlyos milliárdokért népességnyilvántartást, ha ez a hivatal képtelen megoldani a behívásra kötelezettek adatait? Elméletben mind a személyi számok, mind a személyiigazolványszámok, mind a társadalombiztosítási jelzőszámok, mind az adóazonosító jel ek alapján többszörösen is nyilvántartjuk az egész felnőtt korú népességet. Nem gondolom, hogy ennyire használhatatlan ez a sok adattár. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Ha mégis ennyire használhatatlan a lakókat és la kcímeket rögzítő népességnyilvántartásunk, akkor miért tettük lehetővé, hogy olyan népszámlálás történjen az idén, amelyik sem a lakcímeket, sem a család- és személyneveket nem regisztrálta? Ki lehetett volna javítani a hiányos honvédségi nyilvántartásoka t, és egy régóta bevált, hagyományos népszámlálás adatai révén ez a kérdés is
