Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
2270 kötelezettséget is, hogy a tőzsdei lapban - tehát nyilván egy szaklapban, amit az érintettek olvasnak - köteles legyen közzétenni saját maga is azt, hogy a befolyása növekszik az adott vállalkozásban. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A harmadik gondolatom: azért nem szóltam korábban a diákhi tel kérdésében, mert Dancsó képviselő úr 65. indítványában, ami ebbe a vitaszakaszba tartozik, önmaga a képviselő úr is azt jelöli meg, hogy majd egy későbbi jogszabályban létrehozott. Tehát azt hiszem, hogy a korábbi vita valós volt, mert még nem létezik, később hoznak valamit létre, aminek a kereteit itt próbálják már szakaszosan és részekből összerakni. Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy a diákhitel intézményét egységes törvényben lett volna célszerű szabályozni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra következik Dancsó József úr, a Fidesz képviselője. DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Egykét pontban szeretnék én is hozzászólni ezen harmadik vitaszakaszhoz, amelyet én, illetve kép viselőtársaimmal követtünk el. Göndör képviselő úr is az értékpapírtörvény módosításaival kapcsolatban jelezte már azokat az elképzeléseit, amelyekről úgy véli, hogy célszerű lenne átvezetni. Úgy gondolom, nagyon bölcs és jó dolog, hogy ebben a kérdéskörbe n egyetértünk, hiszen úgy vettem ki képviselő úr szavaiból, ő is támogatja azt, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat mindenképpen rögzíteni kell. Az egész kérdéskört át kell gondolni, hiszen nagyon komoly ne mzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy világos képet kapjunk arról, hogy ezen igen meghatározó részvénytársaságok esetében milyen tulajdonlások állnak a háttérben, milyen megállapodások vannak, milyen fontos jogok és kötelezettségek vannak a tulajdonosokk al, illetve az igazgatósággal kapcsolatban. Ezek a pontok a 38., 39., 40., 41., 57., 58. módosításokban is napvilágra kerültek. A magam részéről nagyon fontosnak tartom azt, hogy a módosítások során a részvényesi meghatalmazott intézménye megfogalmazásra k erül. Különösen érdekes, illetve fontos, hogy a devizakülföldi is ilyen szempontból beletartozik ebbe a jogintézménybe. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a másodlagos értékpapír is megfogalmazásra kerül, hiszen ezáltal azokat az eseteket, amikor egy deviza külföldi létrehoz egy társaságot, amely, mondjuk, megszerzi valamely belföldi társaság papírjait, ebben az esetben nyomon követhető törvényileg szabályozottan a tulajdonlások folyamata. Nagyon fontosnak tartom továbbá, hogy a felügyelet írásbeli megkeresés ére a részvényesi jogok gyakorlója a jog keletkezésének forrását köteles feltárni, ezáltal az átláthatóság, a világos részvénytársasági tulajdonosi szerkezet mindenképpen biztosított lehet. Nagyon fontosnak tartom továbbá a bíróság soron kívüli eljárását a felügyelet határozatának felülvizsgálatát igénylő perben. Azt hiszem, hogy amikor valamilyen nyilvánosan működő részvénytársaságnál arról van szó, hogy éppen ki hogyan tud és fog szavazni a részvénytársaság közgyűlésén, nagyon fontos, hogy ha valamilyen p er keletkezik, a bíróság egy gyors döntéssel világos képet adjon, illetve mutasson arra vonatkozóan, hogy milyen a tulajdonosi szerkezet, illetve ki hogyan gyakorolhatja jogosítványait. Továbbá kiemelendőnek tartom azt, hogy a soron következő közgyűlésen, amennyiben ezen szigorítások még nem kerültek átvezetésre a részvénytársaság alapszabályában, mindenképpen át kell vezetni, ezáltal egyfajta törvényi garanciája is megteremtődik annak, hogy minden egyes nyilvánosan működő részvénytársaság egyformaképpen fo g működni, már a működés szempontjából, és ezek a szabályok mindenképpen meg fognak jelenni az alapszabályában, tehát nem lehet az, hogy valaki másképp és máshogyan értelmez törvényi passzusokat. Vizsgálva azt, hogy az eredeti javaslatban volt egy törvényi szabályozási javaslat arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljük ezt a témakört, illetve Braun képviselőtársam benyújtotta ennek egy módosított verzióját vagy változatát, az én megítélésem szerint mindkét javaslat nagyon sok
