Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2256 Nem volt még akkor megfelelő a kamarai összetétel talán, vagy miért nem tudtak elmenni ugyanúgy a kamarába? - a kkor még nem az államtitkár úr volt, de a jelenlegi pénzügyminiszter akkor államtitkár volt. Miért nem tudott elmenni, és miért nem tudott beszélni velük, hogy végre akarják hajtani a szabályozást? Amit a diákhitelközponttal, a diákhitel intézményével kapc solatban mondott, ön is úgy fogalmazott, hogy feláll majd egy intézmény. Tehát ez is mutatja, hogy önök már arról gondoskodnak, hogy visszaszedjék a pénzt a diákoktól, amikor majd elkezdenek dolgozni, de arról a mai napig nem gondoskodtak, hogy a pénzt val amilyen formában ki kellene helyezni. (13.00) (Herényi Károlyt a jegyzői székben dr. Boda Ilona váltja fel.) Csak azt lehet visszaszedni, amit kihelyeztek. Ma pedig még csak a visszaszedésről gondolkodnak, én pedig azt javaslom, hogy most már haladéktalanu l nyújtsanak be olyan javaslatot, amely a pénzkihelyezés módját és környezetét, feltételét is szabályozza. Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Négy évetek volt rá!) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyan ez a magyar parlament, és nem kívánságműsort látunk, de a szocial ista képviselő urak kívánsága teljesül, mert az államtitkár úr szólásra jelentkezett. Nem lehet azt mondani, hogy itt valami súlyos megkülönböztetésben lenne részük. Az államtitkár urat illeti a szó. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a lehetőséget és a kívánságot, hogy ennyire kérték, hogy megszólaljak. Nem tudom, a végén is fognake ennyire örülni a megszólalásomnak. Engedjék meg, hogy politikai állam titkárként kizárólag szakmai kérdésekről szóljak a napirendi pont kapcsán (Keller László: Helyes!) , nem úgy, mint azt tette a képviselőtársam. Nézzük a szakmai kérdéseket! Kertész úr védelmébe vette a vállalkozásokat, hogy a helyi iparűzési adókedvezmények kapcsán kizárólag csak vállalkozási szempontból közelítette meg a kérdést, és abszolút nem vette figyelembe az önkormányzatok érdekeit. Nem tudom, az Európai Unió támogatási rendszerét, ön ismerie, abban ilyen nem létezik. Ezt tudomásul kell venni, ha Ma gyarország is az Európai Unió tagja lesz vagy kíván lenni, akkor azokat a támogatási formákat, vagy nem létező támogatási rendszereket is át kell venni és be kell vezetni Magyarországon. Ez történik most a helyi iparűzési adó kapcsán is. Egyszerűen arról v an szó, hogy az uniós tagságunkat követően nem az alapján kell a befektetőnek eldöntenie - mint ahogy azt egyébként Európában már most is teszi , hogy Magyarországon melyik önkormányzatnál, melyik településen fog beruházást létesíteni, hogy egy önkormányz at képes arra, hogy adókedvezményt adjon, vagy nem képes, hanem teljesen más gazdasági megfontolásokból, szempontokból. Ezt vesszük át az Európai Uniótól. Nem igaz, hogy ezt nem lehet megérteni, és csak azt a vállalkozót említeni folytonfolyvást, aki azt mondja, hogy ő most elesik adókedvezménytől, és azért nem jön Magyarországra. Igen, Magyarország területén egységes lesz a szabályozás, sehol nem fog létezni ilyen adókedvezmény. Higgye el, hogy ennek az önkormányzatok örülnek. Meg kell nézni az előterjesz tésben, hogy az önkormányzati bizottság az ön javaslatával kapcsolatban milyen álláspontot fejtett ki. Ez az első szakmai kérdés. A második: ön azt mondja, hogy nem lehet egy vállalkozásnál - mondjuk, egy fuvarozónál, esetleg a Malévnál - követni, hogy az árbevétel hol keletkezik, Magyarország területén vagy határon kívül. Képviselő úr, ha egy kamion elindul Párizsba, és a kiindulási helyére visszaér, mérhető, hogy hány kilométert tesz meg! Ugyanez mérhető egy repülő esetében is. Mérhető az országhatárig na turálisan, hogy mennyi a teljesítménye, és egy összegben meg van határozva a számlán az árbevétele. Tessék mondani, egy osztással nem lehet kiszámolni, hogy mennyi árbevétel keletkezik külföldön és mennyi belföldön?! Egyébként ezt a módszert most is alkalm azniuk kell a
