Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2223 A következő fontos függetlenségi kritérium a döntéshozók személyi függetlensége. E szempont a külső befolyásolhatóság kizárásá t, valamint a megkérdőjelezhetetlen szakmai hozzáértést feltételezi. A külső befolyásolhatóság kizárása számos garanciális elem beépítését teszi szükségessé. Uniós előírás, hogy a döntéshozók hivatali ideje legalább öt év legyen. A korábbi magyar szabályoz ás az elnök és az alelnök tekintetében eleget tett ennek a követelménynek, míg ugyanez az elvárás nem érvényesült a jegybanktanács külső tagjai esetében. A most javasolt szabályozás hat évben határozza meg a jegybanki döntéshozók hivatali idejét. A vezető tisztségviselők és a döntéshozó testületek tagjai megbízatásának megszűnése szintén érzékeny pontja a személyi függetlenség érvényesülésének. Fontos ugyanis annak biztosítása, hogy a tisztség megszűnésére csak objektív okok miatt kerülhessen sor, azaz ne f ügghessenek valamely külső szerv vagy személy mérlegelésétől. Ezért szüntetjük meg az a korábban érvényesülő kitételt, miszerint a vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, ha - idézem - tisztségére más módon méltatlanná vált. Tisztelt Ház! A személyi f üggetlenségi kritérium harmadik sarkalatos pontja, hogy vezető tisztségviselők anyagi értelemben se legyenek befolyásolhatók. A korábbi szabályozás szerint a közgyűlés határozta meg az elnök, az alelnökök, az igazgatósági tagok, valamint a jegybanktanácsta gok díjazását. A jelen törvénymódosítás ezt is magában a törvényben szabályozza. A következő nagy jelentőségű probléma az átláthatóság követelményének érvényesülése. A jegybanki tevékenység átláthatósága alapvető feltétele a jegybanki hitelesség kialakítás ának és fenntartásának. Enélkül nem folytatható hatékony monetáris politika. Az átláthatóság szükséges ahhoz, hogy a jegybank megfelelő jelzései révén képes legyen befolyásolni a gazdasági folyamatokat, továbbá az üzleti élet számára a pénzügyi feltételek kiszámíthatók legyenek. (10.10) Az átláthatóságot szolgálja, hogy a Magyar Nemzeti Bank rendszeres tájékoztatást nyújt az Országgyűlés és a kormányzat számára. A különböző állami intézményekkel, illetve a piaci szereplő kkel fenntartott kapcsolatok fejlesztése érdekében a jegybank döntéseiről és a gazdasági helyzettel kapcsolatos álláspontjáról rendszeres és eseti tájékoztatást ad. Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik fontos elem az ellenőrzés kérdése, amely részben szin tén a jogharmonizációs kötelezettségekkel kapcsolatos, de már átvezet a szervezeti, intézményi változtatások kérdésköréhez is. Ismeretes, hogy az ellenzéki pártok ezt tekintik a törvényjavaslat egyik legproblematikusabb részének. Ismételten le kell szögezn em, hogy a pártatlan és alapos ellenőrzés feltételeinek megteremtése uniós követelmény. Az ellenőrzés konkrét módját azonban nem fogalmazza meg az uniós joganyag. A gyakorlatban az Európai Központi Bank számvevőszéki ellenőrzése alakult ki. Az Állami Számv evőszék bevonásával nő az Országgyűlés ellenőrző szerepe. Az Állami Számvevőszék képes arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását teljes mélységében, közvetlenül a helyszínen végzett ellenőrzés révén átvilágítsa, és erről pártatlan véleményt adjon az O rszággyűlésnek. Az európai uniós követelményeknek megfelelően az ellenőrzés nem terjedhet ki a Magyar Nemzeti Bank alapfeladataira és azok eredményre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A számvevőszéki ellenőrzést az auditor által kiadott ellenőrzés egészíti ki, akinek kiválasztásában az Állami Számvevőszéknek kezdeményező szerepe van. A külső ellenőrzés mellett a Magyar Nemzeti Bank belső ellenőrzési részlege a továbbiakban is biztosítja az intézmény folyamatos és minden részletre kiterjedő ellenőrzését. A b ank szervezeti, irányítási rendjében az ellenőrzési területen túl is jelentős változtatásokat irányoz elő a tervezet. A hatályos törvény egy évtizedes eredményes működés után e téren is szintén megérett a változtatásokra. A módosításokat két fontos szempon t alapján javasoljuk. Az első szempont szerint a monetáris politika szerepének növekedése és a gazdasági körülmények változása elengedhetetlenné teszi a
