Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
2199 ha ezt a néhány akut problémát megoldjuk , amelyekről már a vitában szó esett, akkor igen komoly esély van arra, hogy egy viszonylag nagy támogatottságot élvező és kevesebb vitát okozó törvénytervezetet fogadjunk el, mint mondjuk, a munka törvénykönyve, amelyről éppen ma döntöttünk. Ebben bízva k érem a képviselőtársaimat, hogy a 10. számú módosító indítványunkat vagy az ahhoz csatlakozó kormánypárti kapcsolódó módosító indítványt majd támogassák. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vitát lezárom. Megkérdezem Glattfelder államtitkár urat, kíváne reagálni a vitában elhangzottakra. (Glattfelder Béla: A döntéshozatal előtt!) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslato król a következő ülésünkön határozunk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képvis elője: "Környezet, környezetvédelem, környezetvédők" címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Természetesen most is budapestiekről fogok beszélni. Ma azt teszem hoz zá: a szó nem hangzik el hiába. Az itt felvetett kérdések ugyanis a sajtóból újra és újra visszaköszönnek, jelezve azt, hogy valóban alapvető problémákról beszélünk. De van még egy megjegyeznivalóm is. Nevezetesen az, hogy eredeti szándékom szerint az egés znapos fárasztó munka után a témákat röpke, könnyed kis esszékben kívántam felvetni. Ez a műfaj persze nem zárja ki, sőt kívánja is az alapos tájékozódást, a dokumentálható, tényszerű alaphelyzet feltárását. Az előzetes tájékoztatás során pedig újra és újr a nyilvánvalóvá lesz, hogy minden kérdés, szó, kategória mögött hatalmas anyag, széles összefüggési rendszer, mély, legtöbbször szociológiai, történelmi gyökerekből táplálkozó, nem röpke esszébe, de monográfiába illő ténytömeg áll. Ezt tudni és hangsúlyozn i kell, mert egy napirend utáni időkeret közé szorított felszólalásban csak vázlatos jelzésekre van módom. A konkrétumokra térve: legutóbb a budapesti polgárok és a fővárosi környezet összefüggésének felelősségéről beszéltem. Itt lényegében egyfelől a gazd asági érdekeket szolgáló látványtorzításról, a műemlékeket, szobrokat körülbástyázó bódék és gagyi előadók vagy eladók tömegéről volt szó, melyen az önkormányzat eleddig, bár erőfeszítései voltak, mégsem tudott erőt venni. Ugyancsak esztétikai kategóriakén t jelent meg a lom, a szemét, a virágok, a fák, az utcai bútorzat rongálása. A probléma súlyát jelzi, hogy a Fővárosi Önkormányzat ellenzékének fideszes frakcióvezetője szemételtakarításra hívta fel a lakókat. A kerületi önkormányzatokban is tapasztalható az erre való törekvés. Ne csak otthon bántsa a szemünket a szemét - olvasható az egyik önkormányzati újságban. A másik önkormányzat éjjelnappal hívható zöld számot hívott életre, melyen a lakosság a környezetszennyező hulladéklerakásokról, egyéb károkról értesítheti az önkormányzatot. És tudnunk kell arról is, hogy civil szervezetek vállalnak önkéntes takarításokat. Az évek során a környezetvédelmi bírságok összege is nőtt, ami a felügyelet aktivitására utal. Itt jegyzem meg, hogy a közterületfelügyeletrő l szóló törvény vitájában az ellenzék rémületes képeket festett a törvénnyel jóváhagyott terror, kényszerítés, brutalitás megjelenéséről. Az azóta eltelt idő bizonyította, hogy törvénytelenül viselkedő közterületfelügyelők börtönbüntetést is kaptak,
