Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. ÜB. (2001. március 22-i) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke:
2179 sem hallották a fölvetést! Hiszen nincs más lehetőség - ezt önök is tudják , vagy azt írjuk elő, hogy az egyötödös javaslatot meg kell szavazni a többségnek, vagy egy másik lehetőség van, hogy az egyötödös kezdem ényezés nemcsak a kezdeményezésre terjed ki, hanem magára a döntéshozatalra is. Kíváncsian várom, hogy egy ilyen kérdésben ezzel a javaslattal önök mit kívánnak kezdeni. Eddigiekben azt láttam: semmi másról nem szól ez a vita, mint arról, hogy semmifajta e llenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság az önök uralta ciklusban ne jöhessen létre. Mindezek alapján fönntartom kezdeményezésemet: kérem, hogy az Országgyűlés utasítsa el ezt az általános érvényű állásfoglalást. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megkérdezem Salamon László képviselő urat, aki jelzi, hogy a zárszó jogával élni kíván. Tessék, képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ , az ügyrendi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. A vitában elhangzott politikai szi tkozódásokkal nem fogok foglalkozni, ebben - mint eddig - a továbbiakban sem leszek az önök partnere. Néhány jogi kérdés azonban legutóbbi felszólalásomhoz képest elhangzott, és ezekre szeretnék válaszolni. Wiener képviselő úr több minden mellett utalt arr a, hogy az Állami Számvevőszék nem önálló hatalmi ág. Ebben igaza is van, a Számvevőszék elé tartozó ügyek nem a hatalmi ágak szétválasztásának elvéből következően nem tartozhatnak vizsgálóbizottság elé, hanem abból következően, hogy a Számvevőszék nem más , mint az Országgyűlés pénzügyigazdasági ellenőrző szerve. Az alkotmány a Számvevőszéket azért hozta létre, hogy az absztrakt értelemben parlamentet megillető pénzügyigazdasági ellenőrző funkciót a közpénzek felett a Számvevőszék útján gyakorolja az Orsz ággyűlés. Egyébként a Számvevőszék az, amely számvevőivel, szakismereteivel - hadd utaljak csak arra, hogy milyen könyvelői és különleges számvevői ismeretekre van itt szükség - alkalmas arra, hogy ezt a feladatot el tudja látni. Örülök annak, hogy Wiener képviselő úr - akinek a tárgyi tudását nagyra becsülöm és imponálónak tartom, többször is hallottuk már fejtegetéseit - tulajdonképpen a szabad mandátum elvében azért lényegében megerősítette az általam elmondottakat. A szabad mandátum elve azt jelenti, ké pviselő úr sem vitatta, hogy a képviselő nem utasítható. Ez egyébként a Házszabályban kifejezetten benne is van, két mondat a képviselő jogi helyzetéről, két bevezető, leglényegesebb mondat akként rendelkezik, hogy a képviselő a köz érdekében tevékenykedik , és képviselői tevékenységére nézve nem utasítható. Így tehát nem lehet neki előírni, hogy valamilyen ügyben csak így, csak úgy vagy csak amúgy szavazhat. Ez - még egyszer mondom - közel 250 éves elv, és ezen túllépni nem lehet. Egyébként a Szocialista Pá rt ösztönszerűen érzi ennek az elvnek a helyességét - mert akkor miért nem szavazta meg a Répássyféle vizsgálóbizottság felállítását, miért szavazott nemmel? (Dr. Avarkeszi Dezső: Mert alkotmánysértő!) Mert ahogy most közbeveti képviselő úr, úgy véli, hog y alkotmánysértő. Tehát joga van az MSZPnek úgy gondolni valamiről, hogyha az alkotmánysértő, akkor őket nem lehet arra kényszeríteni, hogy igennel szavazzanak. (21.20) Teljesen természetes a logikája és a gondolatmenete ennek az álláspontnak, ezt akarja elvi értelemben megerősíteni és megengedni az ügyrendi bizottság általános érvényű állásfoglalása, amelynek a megerősítését kérem most a tisztelt képviselőtársaimtól. A hatásköri kérdésekről beszéltem, és ez az utolsó észrevételem Tóth képviselő úr ismétel t felszólalása kapcsán. Csak egyet tudok még hozzátenni, képviselő úr: nem saját akaratunkból tűztük napirendre ezt a kérdést. Az igen tisztelt szocialista frakció kereste meg az ügyrendi bizottságot azzal, hogy igenis, ha bármely kérdés nem jelent végtele n, korlátlan hatáskört, akkor annak vannak alkotmányos korlátai, házszabályi korlátai, sőt - ahogy idéztem az önök beadványából - a józan ész megszabta korlátai, és a Szocialista Párt kérte azt, hogy ezeket a korlátokat írjuk körül. Most, amikor
