Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. ÜB. (2001. március 22-i) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2177 Ugyanakkor meg kell hogy mondjam, Salamon képviselőtársam teljesen félreérti a szabad mandátum elvét. Ott arról van szó, hogy érdemi kérdésekben nem utasíthatóak a képvis elők, de hozzá kell tennem, hogy amikor az 1774es levél született, még nem volt sem tömegdemokrácia, sem pártrendszer. Megnézném azt a fideszes képviselőt, aki a szabad mandátum elve alapján és nem a pártvezetés döntése alapján foglal állást! (Derültség é s taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Úgyhogy ilyen elveket itt mégsem lehetne hangoztatni, annyira irreális, annyira életidegen a képviselőtársam okfejtése. Ami a konkrét szöveget illeti, megállapítatlan az, hogy egy úgynevezett azonnali kérdés vagy in terpelláció mikor tud valamit rendezni. Erre vonatkozóan Salamon László sem tudott semmiféle egzakt választ adni, hiszen elutasította azt az értelmezést, amelyet Bauer Tamás képviselőtársam mondott, noha ez az egyetlen reális lehetőség arra, hogy megállapí tsuk, hogy egy interpelláció vagy azonnali kérdés célt érte avagy sem. Persze, ha így fogjuk fel az interpellációt és az azonnali kérdést, akkor mi szükség van a vizsgálóbizottságra? Ami pedig a hatalmi ágak megosztását illeti, amely a következő érv: felh ívnám Salamon képviselőtársam figyelmét arra, hogy az Állami Számvevőszék, illetőleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem egy elkülönült hatalmi ág, hanem az Országgyűlés szerve, ennek következtében ez az érv itt nem állja meg a helyét, még akko r sem, ha ezen szervezetek feladatait törvények, mégpedig kétharmados törvények rögzítik. Teljesen önkényes az a megállapítás is, hogy a végrehajtó hatalom előkészít valamely ügyet, abban nem lehetséges vizsgálóbizottságot felállítani. Salamon képviselőtár sam mindig hivatkozik oktatói tevékenységére és a tankönyvre. A tankönyv világosan kimondja, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom feladat- és hatásköre nincs pontosan körülhatárolva. Végezetül pedig megjegyezném: konkrét felelősséget nem vizsgálhat e gy vizsgálóbizottság? Akkor miért hozták létre a megfigyelési bizottságot, amelyről eleve látható volt, hogy olyan ügyben kíván eljárni, mely a Katonai Főügyészség hatáskörébe tartozik? Erre egyébként az 1998. szeptember 29ei hozzászólásomban fel is hívta m képviselőtársaim figyelmét, de akkor ez a fideszes képviselőket abszolút nem érdekelte. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megkérdezem, kíváne valaki még felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Tisz telt Országgyűlés! Most megadom a szót Bauer Tamásnak, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről, öt percben, záró felszólalásra. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Salamon elnök úr arra hivatkozott, hogy ez az állásfoglalás a Szociali sta Párt kezdeményezésére született. Ez a hivatkozás alaptalan. A szocialista kezdeményezés azt a sajátos helyzetet kívánta kezelni, hogy a jelen Országgyűlés hárompárti többsége egy olyan ügyben hozott létre egy Torgyán és Répássy képviselő urak nevével f émjelzett vizsgálóbizottságot, amely vizsgálóbizottság minden ízében alkotmányt, Házszabályt és kétharmados törvényeket sért. (21.10) Erre a kezdeményezésre azonban nem lehet azt válaszolni, hogy az alkotmányos vizsgálóbizottságok működési teré t megengedhetetlenül és önkényesen az ügyrendi bizottság és a parlamenti többség leszűkíti. Tisztelt Országgyűlés! 2. Salamon képviselő úrnak a szabad mandátummal van problémája. Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy tíz éven keresztül a szabad mandátu m elve és a Házszabály bizonyos kötelezettségei között azért nem állt elő ellentmondás, mert tíz éven keresztül az országgyűlési képviselők az alapvető jogszokásokat tiszteletben tartották. Csak a Fidesz hatalomra
