Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Európa Tanács Fejlesztési Bankja tőkeemelésében való részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - Mentelmi ügy: - DR. FAZEKAS SÁNDOR, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
212 N incs időkorlát, de elnézést kérek, úgy ítélem meg, hogy ez az adott mentelmi ügyhöz nem tartozik. Tessék! DR. FAZEKAS SÁNDOR , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója : Elnök úr tévesen ítéli meg, ez része a mentelmi bizottság előterjesztésének. Tehát Eörsi Mátyás ügyében 12 igennel, tehát egyhangúlag az volt a javaslat, hogy ne függessze fel a mentelmi jogát az Országgyűlés; itt a feljelentő Simicska Lajos és az APEH volt. Ezen kívül magánvádas ügyekben - rágalmazás, becsülets értés esetében - például a következő ellenzéki képviselőknél nem javasolta a mentelmi bizottság a mentelmi jog felfüggesztését (Közbeszólás az MSZP soraiban.) ; így Csurka István korábbi mentelmi ügyeinél több esetben is egyhangú szavazati aránnyal; Erkel T ibor ügyében többségi szavazat - 4 igen, 4 nem és 3 tartózkodás - volt a döntéshozatal során. Ezek a mentelmi bizottság eddigi gyakorlatára utaló tények, amelyek azt hiszem, hogy a tényállás teljes ismeretéhez nélkülözhetetlenek. Tisztelt Országgyűlés! Leh et, hogy vitatható az az eddigi gyakorlat, amelyet a bizottság kialakított, lehet, hogy túl liberális, bár az európai államok gyakorlatában nem tekinthető annak, abba illeszkedik, de azt is el lehet mondani, hogy eddig egyenlő mércével mért a bizottság és a parlament is. Nem lenne tehát szerencsés, ha eltérnénk az eddigiektől. Minderre tekintettel, összegezve tehát: a mentelmi bizottság többségi szavazattal - 7 igen, 5 nem - azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Csurka István országgyűlési képviselő mentel mi jogát az adott ügyben a parlament ne függessze fel. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A bizottsági ülésen kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésére megadom a szót Géczi József Alaj os képviselő úrnak. Tessék! DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizotts ág magyar liberális és magyar szocialista kisebbsége nevében kifejtsem a kisebbségi álláspontunkat... (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Magyar kisebbségi álláspont...) - a magyar kisebbségi álláspontunkat. Nagyon nagy dolgok történtek mostanában itt, a parla mentben; itt egy emberről van szó csupán. Egy emberről van szó, aki egyben országgyűlési képviselő, egy újságban kifejtette közvetett módon, egyértelmű, kódolt üzenettel, amit a Kárpátmedencében mindenki ért, hogy szerinte szekus ügynök (Derültség a MIÉP soraiban.) , egy fiatalemberről van szó. Érdekes módon az, hogy szekus ügynök valaki, nagyobb vád, mintha KGBs lenne meg stasis; az valahogy Magyarországon furcsább. Ráadásul ez az ember nincs abban a helyzetben... (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) , ez az ember nem országgyűlési képviselő, és egyensúlytalan helyzetben van az országgyűlési képviselői minőségében vagy újságíróként eljáró képviselővel szemben. Nincs abban a helyzetben, hogy egyenrangú módon megvédje magát ettől a vádtól. Mindannyian tudjuk, h ogy egy ilyen vád egy embert örök életre tönkretehet, elvághatja a karrierjét. A liberális és szocialista kisebbség úgy gondolta, az, hogy ez az ember a Kisgazdapárt kabinetfőnöke a minisztériumban, ez semmiféle módon nem árnyalhatja a mi álláspontunkat. T ehát nekünk határozottan az az álláspontunk, hogy minden olyan esetben, amikor egyensúlytalan helyzet van, tehát egy országgyűlési képviselő valakit vagy bűncselekmény vádjával, vagy pedig ilyen minősítéssel illet, vádol itt, az Országgyűlésben, akkor meg kell adni a bírósági út lehetőségét, hogy a becsületét megvédje (Taps.) , még akkor is, ha polgári pert indíthat jó hírnevének érdekében. A gyakorlatot pedig egy kicsit másképp látjuk. Elég megnézni a statisztikákat: az áldott emlékű Oláh Sándor elnöklése i dején az első ciklusban is számos esetben súlyos rágalmazási és egyéb
