Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Barkóczy Gellért (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "A zsebszerződések felszámolása" címmel - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
2103 BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A sajtó folyamatosan napirenden tartja, legutóbb a Magyar Nemzet március 17i számában "Fekete erdők Vasban" cím mel cikk jelent meg, hogy a külföldiek Vas megyében földterületeket vásárolnak fel. Mindez fokozottan jellemző Somogy megyében is, egyes helyeken száz hektár feletti területeket vásárolnak; kijátszva a törvényi szabályozásokat, haszonbérbe veszik a földeke t magyar ember nevére, néhol ötvenéves időtartamra. A közelmúltban felkeresett Balatonendréd polgármestere, és segítségemet kérve tájékoztatott arról, hogy a településen két személy a portákra bemenve földvásárlásokat kíván végezni. Ugyanakkor meg kell eml ítenem - a teljesség igénye nélkül - Igal, Ráksi, valamint Bárdudvarnok községeket is, ahol már a temető bejárata is külföldi tulajdonban van. Szólni kell ugyanakkor az erdősítésekről, erdőgazdálkodásról, ami szinte megszűnt, mert a rossz birtokrendszerek kialakítása gátolja az erdősítéseket; a soksok munka kevés haszonnal jár, az előírások viszont nagyon szigorúak. Az országban már nagyobb erdőterületek külföldi személyek kezébe kerültek. A fent említett vásárlások alku nélkül történnek, és azonnal fizetn ek is. Sajnos a polgármester úrnak nem tudtam olyan tanáccsal szolgálni, mely orvosolhatta volna a helyzetet. Mint országgyűlési képviselő a kormányprogramot én is megszavaztam, annak végrehajtása során "a kormány eltökélt szándéka, hogy a termőföld magyar tulajdonban maradjon". Sajnos azonban a szükséges intézkedések megtételére, az egységes törvényi szabályozásra nem került sor: továbbra is vásárolják fel a külföldiek a földeket, kötik a zsebszerződéseket, kijátszva a magyar embert, aki a szülőföldhöz köt ődik. A magyar ember igazából az 1945ös földosztást követően érezte jól magát: amiért dolgozott, az a magyar anyaföld, amely egyben életet ad mindenkinek és mindennek. Tisztelt Miniszter Úr! A kérdésem az, mi a magyarázata annak, hogy az intézkedések elma radtak, és ön a további teendőket miben látja. Várom szíves válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Az interpellációra dr. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszte r úr válaszol. Tessék, miniszter úr! DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Több mint egy évtizeddel a rendszerváltás után nemcsak a Dunántúlon, hanem az orsz ág fejletlenebb térségeiben is folyamatosan észleljük a külföldieknek a földtörvény - ez az 1994. évi LV. törvény - tilalmát megkerülő, tehát jogellenes földszerzési törekvéseit. A földtörvény szerint külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és véde tt természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg a törvény 7. § (1) bekezdése alapján. A külföldiek termőföldügyleteinél a jogellenesség azzal áll elő, hogy nem érik be az Európai Megállapodás 44. cikkely 8. pontja által a földhaszonbérletre nézve sz ámukra biztosított nemzeti elbánás kedvezményével, és ehhez képest a földtörvény alapján maximum háromszáz hektár termőföldnek legfeljebb tíz évre történő haszonbérbe vételével. Az 1992. január 1jével hatályba lépett társulási megállapodás uniós illetőség ű külföldi jogalanyokra irányadó rendelkezései elősegítették a jogellenes külföldi földügyletek magyar jogrendszer általi megtűrését. Egyfelől a földtörvény valójában - annak ellenére, hogy az Európai Megállapodás 44. cikke a külföldiek javára a nemzeti el bánást csak a földhaszonbérletnél, ott is csak 1996. január 1jétől tette kötelezővé - a külföldiekre vonatkozó általános szabályok körében a nemzeti elbánást a római szerződés normáival azonos feltételek alapján megelőlegezte az uniós illetőségű külföldie knek éppúgy, mintha Magyarország már tagja lenne a közösségnek. A földtörvény e feltételt tartalmilag átvette azzal, hogy a külföldi cég, amelyiknek Magyarországon bejegyzett székhelye, fióktelepe vagy önálló képviselete van, az jogilag belföldinek minősül .
