Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1907 Ezen bevezető után úgy vélem, rátérhetünk a törvénycsomag kissé részletesebb áttekintésére. A módosítások egyik döntő részére azért kerül sor, mert az Európai Bizottság által 2000 végén publikált csatlakozási stratégiai dokumentum szerint a versenyfejezet lezárására 2001 második felében kerülhet sor. A lezárás előfeltétele, hogy a jelölt ország minden támogatása, valamint a támogatásra vona tkozó ellenőrzési eljárás a közösségi acquisval teljes összhangba kerüljön. Az államháztartás pénzügyi rendszere, bár az eddigi változások jelentős eredményeket hoztak, még közel sem felel meg maradéktalanul az Európai Unióhoz való csatlakozás, a szigorú és átlátható közpénzfelhasználás követelményeinek, a takarékos, de hatékony állammal szemben támasztott elvárásoknak. Az Államadósságkezelő Központ Rt. 2001. március 1jétől, törvényi felhatalmazás alapján, kivált a Magyar Államkincstárból, és kizárólagos állami tulajdonú részvénytársaságként működik. A reform következő lépéseként szükséges az államháztartási hivatal létrehozása, a Magyar Államkincstárból való kiválásával. Az államháztartási hivatal kiválása után a Magyar Államkincstár a fennmaradó feladat okat 2001 folyamán még költségvetési szervként, 2002. január 1jétől részvénytársasági formában látja el. Az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése hosszú folyamat, amelyet nem lehet egy lépésben azonnal megvalósítani. Az intézmények szétvá lasztása, státusuk rögzítése és a területi szervekkel való kapcsolatuk kiépítése a soron lévő feladat. A végső cél a közpénzfelhasználás szigorúan ellenőrzött rendszerének megvalósítása. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását is a közösségi szabályozásnak való megfelelés miatt kell megtenni. A javaslat a már szerzett jogon alapuló adókedvezmények igénybevételét nem korlátozza, ugyanakkor a csatlakozás időpontjától korlátozza a jogszerzés lehetőségét. A módosítás a csatlakozás időp ontjától új adókedvezményt, az úgynevezett fejlesztési adókedvezményt fogalmazza meg, amely kérelem alapján, a kormány egyedi engedélye szerint vehető igénybe. Az alapvető feltétel az, hogy a vállalkozás által kidolgozott fejlesztési program keretében megv alósított beruházás legalább 10 milliárd forint értékű, gazdaságilag hátrányos térségben 5 milliárd forint értékű, s nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű legyen. A helyi adókról szóló törvény módosítását szintén jogharmonizációs követelmény indo kolja, ugyanis a helyi adók esetében az önkormányzatok kedvezménynyújtási lehetősége gyakorlatilag korlátlan. A vállalkozókat terhelő helyiadónemek esetében is előfordul, hogy a rendeletbe iktatott kedvezmény, mentesség állami támogatásnak minősül. A csatl akozás időpontjáig továbbra is lehetőség lesz bármely adópreferenciát megfogalmazni a helyi rendeletben, sőt a határozott idejű kedvezmények a csatlakozást követően még öt évig tovább élhetnek. A kisebb árbevételű adózói kör számára továbbra is, akár telje s körű adómentesség is megfogalmazható. Szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy a módosítás a magánszemélyeket nem érinti. Az illetékekről szóló törvény módosításának is az EUval való összhang megteremtése a célja. A javaslat két fő elemből áll. Egy részt az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése esetén, ha azt az örökös vagy a megajándékozott a megszerzett vagyonnal folytatja, akkor illetékkedvezményben részesül. Másrészt a javaslat a cégbírósági illetéket, amely a magyar jogrendszerben tőkeilleté kként funkcionál, a jelenleg hatályos 2 százalékról 1 százalékra csökkenti. Tisztelt Országgyűlés! Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvény rendelkezett az APEH Bűnügyi Igazgatóságának 1999 januári felállításáról. Az eltelt két év számait és eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az adónyomozók munkája rendkívül sikeres volt, és több tanulmány szerint is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mindezen kedvező tapasztalatokat értékelve szükség van egyes törvényi helyek eg yértelműsítésére. Rendeződik a továbbiakban az APEH elnökének a nyomozó hatóság munkája feletti irányítási és ellenőrzési jogosítványa. A
