Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1897 hallgatói hitel törlesztésének mechanizmusát, különös tekintettel arra, hogy a beszedés rendszere lehetőség szerint zárt legyen. Talán meglepő, hogy a diákhiteltörlesztés és beszedés szabályai az adózás rendjéről szóló törvénybe kerülnek. Ennek alapvető oka, hogy a jövedelemarányos hiteltörlesztés legbiztonságosabb módja a beszedés szempontjából, ha az esedékes részletet a jövedelmet juttató munkáltató, illetőleg kifizető a személyi jövedelemadó szabályaihoz hasonlóan vonja le, vallja be és fizeti meg a hitelt folyósító diákhitelközpontnak, ezért ezeket az eljárási kérdéseket célszerű az ilyen típusú kötelezettséget egyébként szabályozó adóeljárási törvényben rendezni. Levonás hiányában a jövedel emadóhoz hasonlóan az esedékes részletet a diákhitelnél is az adósnak "önadózóként" kellene megállapítania, bevallania és megfizetnie. A törlesztés mellett a másik lényeges szabályozást igénylő kérdés az adatáramlás, hiszen kontrolladatok nélkül nem állapí tható meg, hogy a kötelezett valóban annyit törlesztette, amennyit folyó jövedelmei alapján kellett volna. Tekintettel arra, hogy az esedékes részleteket közvetlenül a diákhitelközpont számlájára kell befizetni, a költségekkel való takarékosság érdekében és az adatvédelmi szabályokra figyelemmel a hiteltörlesztés adatait is a diákhitelközpont közvetlenül kapja meg az adósoktól, illetőleg a munkáltatóktól, kifizetőktől. Az állami adóhatóság szerepét két vonatkozásban szabályozza a törvényjavaslat: egyrészt az adóhatóság adatot szolgáltat a hitelfelvevő hiteltörlesztés alapjául szolgáló jövedelméről a diákhitelközpontnak, másrészt az adóhatóság teremti meg azt a hatósági hátteret, amely szükséges a jogsértő munkáltatók, kifizetők és hitelfelvevők felderítéséh ez és szankcionálásához. Amennyiben az adós nem teljesít, a tartozást az adóhatóság adók módjára hajtja majd be. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban lezajlott vállalatfelvásárlási események indokolják az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befek tetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény jelenlegi szabályainak, illetve a felügyelet rendelkezésére álló eszközrendszernek a felülvizsgálatát. (9.40) A módosítás célja a pénz- és tőkepiacon lezajló folyamatok átláthatóságának bizto sítása, a kisbefektetők érdekeinek védelme, a külföldi befektetők bizalmának megtartása. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a vállalatfelvásárlással kapcsolatos vizsgálat során valamennyi résztvevővel sz emben gyorsan és határozottan léphessen fel, valamint az alkalmazható intézkedések és szankciók köre is bővül. Az értékpapírtörvény hatálya bővül, és kiterjed a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzé sre, valamint meghatározza a javaslat a közvetett tulajdont, illetőleg a közvetett befolyás fogalmát. Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység lesz a nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése, és az ehh ez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. Ez a tevékenység csak a felügyelet engedélyével végezhető. Meghatározza a javaslat a befolyásszerzést, illetve a befolyás mértékének számítási módját. Az átláthatóságot és a nyilvánosságot biztosítja, hogy befolyásszerz éskor a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő, 5 százalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további 5 százalékon felüli befolyásszerzést - az 50 százalékos befolyás eléréséig - a szerző fél köteles két naptári napon belül a felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni. A részvénytársaság igazgatósága a bejelentés kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a bejelentésnek a részvénytársaság hirdetményi lapjában és a tőzsde lapjában való közzétételét. Az 50 százalékos befolyás elérését követően a bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a 75, illetve a 90 százalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. A bejelentés elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvényesi jog ok nem gyakorolhatóak. A nyilvánosan működő részvénytársaságban a 33 százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen a felügyelet által jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. Az
