Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1895 hatályon kívül helyeznie. A határozott idejű kedvezmények, mentességek azonban l ejáratig, de legfeljebb a csatlakozás időpontját követő ötödik év utolsó napjáig hatályban maradhatnak. Hangsúlyozom ismételten: a magánszemélyek számára az önkormányzatok változatlan szabályozási jogkörrel alkothatnak mentességi és különböző kedvezményi s zabályokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló törvény módosítása, az állami támogatási rendszer uniós szabályoknak megfelelő átalakítása, a hatékony közpénzfelhasználás és ellenőrzés intézményi feltételeinek megteremtése érdekében szük séges. A Magyar Államkincstár 1995 végével történő létrehozása elsősorban az államháztartás finanszírozási szükségletének csökkentését, a költségvetési pénzfelhasználás áttekinthetőségét, a közpénzek korábbinál hatékonyabb ellenőrizhetőségét szolgálta. Az intézmény létrehozása jelentősen javította az állam pénzköltésének hatékonyságát, ugyanakkor a költségvetési gazdálkodás szempontjából ez nem volt elégséges. Ezért került sor 1999től azon tevékenységek Államkincstárba integrálására, amelyek a költségvetés i gazdálkodás szerves részét képezik, de eddig különböző szervezetek részfeladatként látták el. A feladatátcsoportosítások mára már lehetővé, sőt szükségessé teszik, hogy sor kerüljön az intézményrendszer átalakítására. Három viszonylag homogén tevékenység csoportot kell a kincstári rendszernek ellátnia: az államadósság kezelését, a pénzügyi, pénzforgalmi típusú feladatok ellátását és harmadsorban a költségvetési, nyilvántartási, ellenőrzési feladatokat. Az államadósságok kezelését az államháztartási törvény felhatalmazása alapján 2001. március 1jétől az Államadósságkezelő Központ Részvénytársaság látja el. A pénzügyi, pénzforgalmi típusú feladatokat 2002től a Magyar Államkincstár részvénytársaságként fogja végezni. A Kincstárnak így egyértelmű helye, megh atározott szerepe lesz a pénzpiacon. Képes lesz optimális kapcsolatot teremteni az államháztartáson kívüli szféra szereplőivel, így mindazon prudenciális biztonsági és informatikai követelményeknek eleget tesz, ami a többi pénzpiaci szereplő működési felté teleit is jelenti. Az államháztartási hivatal a költségvetés végrehajtásában meghatározó szerepet tölt majd be. Feladatainak ellátását a területi államháztartási hivatalok segítik. A hálózat nem most került kialakításra, így nem jelent többletköltséget, ha nem a korábbi intézményi struktúra átalakításával jött létre. (9.30) A hivatal létrehozása megteremti annak a lehetőségét, hogy a közpénzek elköltésének előzetes ellenőrzése, a kincstárnoki ellenjegyzés rendszere egy későbbi időponttól megkezdődhessen, és ezzel a kormányzati szintű ellenőrzési rendszer teljessé váljon. Az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése hosszú folyamat, amelyet nem lehet egy lépésben megvalósítani. Most az intézmények szétválasztása, státusuk rögzítése, jelenlegi fela dataik elhatárolása történik, erre épülhet később az ellenőrzési, nyilvántartási, költségvetéstervezési és végrehajtási rendszerek átalakítása. Tisztelt Országgyűlés! Az illetékekről szóló törvény módosítása két európai uniós előírással teremti meg az ös szhangot. A tőkeemelésre vonatkozó, közvetett adókról szóló tanácsi irányelv harmonizációja úgy valósul meg, hogy a bírósági eljárási illeték hatályos 2 százalékos mértéke a csatlakozással egyidejűleg 1 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a túlzott mérté kű illetékbevételkiesés elkerülése érdekében a bejegyzés alsó limitösszege emelkedik. A kis- és középvállalkozás átruházásáról szóló bizottsági ajánlás rendelkezése szerint ezen vállalkozások fennmaradása érdekében a vállalkozások öröklés vagy ajándékozás útján történő megszerzését, valamint ilyen szervezetek átalakulását a vagyonszerzési akciókban és a cégbejegyzési díjakban ajánlatos érvényesíteni. A magyar illetékszabályokban a bizottsági ajánlásokban foglaltak átvétele úgy lehetséges, hogy az egyéni vá llalkozóként működő kisvállalkozó örökösét, valamint a vállalkozói vagyont
