Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 29 (198. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1880 lehetett volna szerezni. Valahogy az az ellenséges álláspont sugárzik át ezen a feldolgozáson, hogy ha annyira akartok egy vallási hovatartozást is felmérő adatfelvételt, akkor ezért fizessetek, akár fölöslegesen, akár szükségtelenül is. Mindeddig az idei népszámlálás rossz időke t felidéző szemléletét taglaltam, de idézhetném a nemrég leadott adóbevallásokban az egyházakhoz átutalható adóforintok egyik feltételét, az egyházak technikai számait is. Itt sem az egyházak híveinek a gyakoriságát tükrözik ezek a technikai számok, példáu l a 42es sorszámot a Karma Decsen Özel Ling közösség kapta. A Magyarországi Karma Kagyüpa Közösség az 59est, míg őutánuk kullog a Magyarországi Református Egyház a maga 66os sorszámával. Tisztelt Ház! Az elmondott konkrét példáim talán sokakat meggyőzne k arról, miszerint korántsem a valóságot tükrözik az államhatalomnak és a történelmi egyházaknak az összefonódásáról szóló vádaskodások. A tények inkább arra utalnak, hogy a végrehajtó hatalomban a történelmi egyházakat leértékelő szemlélet sok helyütt még mindig meghatározó lehet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. (15.30) DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm. Lezsák Sándor képviselőtársam azt mondta, úgy kezdte a felszólalását, hogy a társadalmi érdek beemelése a törvénybe temérdek és értelmetlen vitákhoz vezethetne. (Lezsák Sándor: Terméketlen!) Nem tudom, hogy így vane, lehet, hogy vitákhoz vezethetne, de mivel az egyházak bejegyzése, felügyelete és törlése jogi úton történik - bírói, ügyészi közreműködéssel , nem látok aggodalomra okot a társadalmi érdek megítélésében. Hiszen jelenleg is egy élő és gyakran értelmezett, alkalmazott kategóriáról van szó. A társadalmi érdeket más vonatkozásban ma is sokszor alkalmazzuk, és különösebb vitákat ez nem gerjeszt. De még ha nehéz is lenne ennek a társadalmi érdeknek a meghatározása, és vitákhoz is vezetne, még mindig inkább ezt az utat kellene választani, fel kéne ezt vállalni, nem pedig a szekták működésére a kiskaput meghagyni. Mert javaslatommal - még ha esetleg viták mellett is - mégiscsak lehetőség lenne a szekták betiltására, annak mellőzésével pedig azok vígan tovább működ hetnek. Ez az igazi kérdés szerintem, és nem a társadalmi érdek definíciójának értelmezése, hogy az nehéz vagy nem nehéz. Ezt bízzuk rá az ügyészekre, akik javaslatot tehetnek egy magát egyháznak nevező csoport betiltására, akik vizsgálhatják a működését, és bízzuk rá a bíróságra, akik dönthetnek ebben. Ne mi előlegezzük meg azt, hogy ez milyen nehéz lesz. Erre vannak a hivatott szervek. Kérem, bízzuk rájuk! Köszönöm. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Ugyancsak kétpercben megadom a szót Bauer Tamá s képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr! BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Érdekes volt a maga nemében Lezsák Sándor képviselő úr felszólalása, bár nem igazán az egyetlen módosító javaslatról szólt, legfeljebb az elejének egy rövid részében. De ha már elmondta, amit elmondott, és a végkövetkeztetés az volt, hogy ma, 2001ben a végrehajtó hatalom a történelmi egyházakkal szemben fejti ki tevékenységét, vagy a történelmi egyházakat háttérbe szor ító módon, nos, egyrészt arra hívnám fel a figyelmét, hogy a Központi