Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA (FKGP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
1760 megfelelő véleményeket, értékeléseket alkosson. Erre szerintem - őszintén mondom, mindenfajta pártpolitikai csatározástól függetlenül - nem az a válasz, hogy abban a lapban ellenkező világnézetű értékeléseket bírói úton bele kell erőltetni. Ennek az a módja, hogy legyen egy szabad, plurális sajtó, ahol különböző orgánumok jelennek meg, ahol ugyanazokat a tényeket különböző módon értékelik. Ezt hívják egyébként szabad sajtónak, más néven sajtószaba dságnak. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Pokol Béla képviselő úrnak. DR. POKOL BÉLA (FKGP) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Megszólított újra Hegyi Gyula. Hadd jelezzem, mert ez valóban nagyon fontos - az előbb ugyan ezt Répássy Róberttel szemben is felvetette , tudniillik ő azt mondta, hogy annak az iránynak lenne a barátja, hogy a médiát pluralizálni, és a média pluralitása automatikusan magával hozza, hogy a soksok vélemény meg tud jelenni. Ezért nem támogatja a v álaszadás jogát. Pedig azt hiszem, lényegében a kettő abszolút megvan egymás mellett, sőt a kettőnek ki kellene egészítenie egymást. A válaszadás joga nem vitás abban az esetben, nagyobb fontosságú, nagyobb horderejű, amennyiben a ténylegesen, empirikusan meglévő médiaszerkezet nem minden társadalmi csoport véleményét egyforma erősséggel tudja kifejezni. Nem vitás, hogy ez valamit segít rajta, de nem oldja meg azt a másik irányú lehetőséget, hogy egy napilap létrehozása 234 milliárd forinttal indul, utána kis veszteséggel egy idő után lehet stabilizálni egy ideig, egy kis országban persze nehezebb. Ez is egy irány, hogy amennyiben a sajtótőke pluralizálódik, annyiban ez egy más irány. Ellenben egy lap indítása nem, de egy rádiócsatorna indítása, mondjuk, B udapest környékén talán könnyű, könnyebb, de országosan lefedve az is nehéz, nem beszélve a televízióról. Tehát röviden: ez is egy megoldás, és Répássy úr javaslata ezt nem zárja ki. Amennyiben tehát az ön iránya, hogy a sajtótőke pluralizálódjon, soksok milliárd ideodaamoda, tehát különböző véleményeket hordozó médiák jelenjenek meg - ez nagyon jó lenne. De amíg ez nincs, nem vitás, hogy a válaszadás joga valamit segít rajta. Az alapvető jogi, alkotmányjogi érve pedig az, amit a német alkotmánybíróság v alamikor kifejtett, és a magyar Alkotmánybíróság átvett, hogy Meinungsmacht, véleményhatalom; Meinungsmacht, az a véleményhatalom, amikor a soksok társadalmi csoportból az egyiknek ezerszeres felhangosításban szól, nő meg a hangja, miközben esetleg jóval nagyobb csoportoknak lényegében van egy kis lapjuk, mondjuk, ötezer példányban, a másik meg, mondjuk, állandóan 34 millióban tudja visszahangozni. Nos, tehát ezért kell a válaszadás joga. Köszönöm szépen. (16.50) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Szintén k ét percre kért szót Fenyvessy Zoltán képviselő úr, MIÉP. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Sajnálom, hogy késve érkeztem, és a vita lényegéről lemaradtam, de Kiss Andor elmondta helyettem a MIÉP véleményét. Akkor érkeztem, amikor épp arról volt szó, hogy esetleg Csurka István véleménye miatt a Magyar Fórumba pótlapot kellene betenni, hogy az ellenvélemény is helyt kapjon. Nem azért ellenezzük ezt az előterjesztést, mert a 16 oldal mellé egy 17. oldal betétele akár anyagilag, akár szerkesztéstech nikailag valami megoldhatatlan probléma lenne - és ez nyilván nemcsak a Magyar Fórumot érintené, hanem nagyon sok egyéb napi, hetilapot és folyóiratot, ahol ilyen vélemények
