Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
1754 DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A nyelvi játékokhoz szeretnék hozzászólni. A jelenlegi gyakorlat az, ezt a saját praxisomból is tudom, bár nem vagyok jo gász, hogy a ténybeli helyreigazítás úgy néz ki, hogy aki keresetet nyújt be egy nyilvános fórum egy sajtótermék ellen, az megírja a keresetében, hogy milyen típusú helyreigazítást, korrekciót szeretne. A bíróság tehát nem arra kötelezi az újságot, a telev íziót és a többi intézményt, hogy találjon ki valamilyen szöveget arra, hogyan korrigálja, hogyan igazítja helyre a korábbi nyilatkozatot, hanem a sértett fél nyújtja be azt a szöveget, amivel helyreigazítást szeretne kérni. Amit a képviselő úr itt javasol , az ugyanez a vélemény esetében. Bizony a bíróság fogja megítélni azt, hogy az újságnak kötelező közzétennie a véleménnyel szemben a helyreigazítást. A helyreigazítás az, hogy kötelezően közzé kell tenni egy másik véleményt, amivel nem lehet vitatkozni, h iszen bírósági ítélet mondja ki, hogy ez a vélemény az, amelyik az utolsó szó az adott ügyben. (16.20) Tehát bizony nem pontatlan és nem manipulációs a véleményhelyreigazítás, hanem az eddigi bírósági gyakorlatnak megfelelő szóhasználatot alkalmazza. Kös zönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, MSZP... - bocsánat, közben kétpercesek jelentek meg. Mivel Vastagh Pál és Bauer Tamás nem tartózkodik a teremben, ezért következett volna Hegyi Gyula, de elnézés t kérünk a képviselő úrtól, közben kétpercesek jelentek meg a monitoron. Gyimesi József képviselő úr, Fidesz. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Pető Iván nem jogász létére jogászi pontossággal határozta meg, hogy mi ről van szó a tekintetben, hogy a bíróságnak először is valóban azt kell értékelnie, hogy a személyhez fűződő jog sérelme, a jó hírnév sérelme bekövetkezette az adott vélemény vagy értékelés közzétételével. Ha erre a kérdésre a bíróság igenlő választ ad, véleményem szerint akkor vizsgálja meg azt az ellenvéleményt vagy választ tartalmilag is, hogy az a válasz - ez bizony egyfajta vizsgálatot igényel - terjedelmében és tartalmában arra a véleményre vonatkoztatható válasznak minősül vagy sem. Tehát ennyiről van csak szó. Nyilvánvalóan kétsoros véleményt nem lehet majd kétoldalas ellenvéleménnyel megválaszolni. És ezért mondtam azt, hogy a jogalkalmazóra vár az a feladat, hogy a jogvédelmi eszköz alkalmazásának körében a polgári törvénykönyv - reményeim szerin t - hatályba lépő rendelkezései között megtalálja az arányosságot és a helyes mértéket is. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van azzal is, hogy a vélemény kivel szemben fogalmazódik meg, mert hiszen tudjuk azt, hogy a jogsérelem, a jó hírnéven esett csorba n em vonatkoztatható el az adott személy foglalkozásától, társadalomban betöltött helyétől, és további értékelendő körülmény lesz az, hogy milyen körben vált ismertté ez a kedvezőtlen vélemény. De ez már, azt hiszem, a joghátrányok alkalmazásához tartozik. K öszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Szintén két percre adom meg a szót Pokol Béla képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. POKOL BÉLA (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Tulajdonképpen megint Hegyi Gyula képviselőtársammal szeretnék... nem is vitatkozni, csak egy kicsit információt adni. Tudniillik úgy érzem, hogy egy picikét megint félreértette a válaszadás jogát. Tudniillik az előbb azt említette, hogy ő feltehetőleg a Magyar
