Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
1751 Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Szintén két percre kért szót Répássy Róbert képviselő úr, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Képv iselőtársaim! Azért, hogy az államtitkár úr és Pető Iván képviselő úr vitáját egy kicsit más oldalról meg tudjam világítani, szeretném önöknek elmondani, hogy bár nagyon fontos számunkra, hogy a kormány hogyan nyilatkozik ebben a kérdésben, de nem látunk o kot arra, hogy a kormány esetleges ellenkező véleménye esetén visszavonjuk ezt a törvényjavaslatot. Az önálló képviselői indítvány mint műfaj pontosan azt jelenti, hogy egy országgyűlési képviselőnek joga van arra, hogy egy törvényt kezdeményezzen. Az expo zéban elmondtam, hogy előzetes alkotmánybírósági normakontrollt javaslunk majd a köztársasági elnök úrnak, mert pontosan azt szeretnénk megakadályozni, hogy kormánytámogatás ide, kormánytámogatás oda, ne léphessen hatályba egy percig se, egy napig se olyan törvény, amit alkotmányos szempontokból az Alkotmánybíróság előzetesen nem tudott megvizsgálni. Ha úgy tetszik, számunkra ez a törvényjavaslat azért fontos, mert - tudom, hogy furcsa ez a kifejezés - egy alkotmányos próbapernek is tekintjük azt, hogy vajo n az Alkotmánybíróság ezeknek a vonatkozó alkotmányos jogoknak az egymáshoz való viszonyát hogyan ítéli meg. Ha az Alkotmánybíróság egy határozattal ebben eligazít bennünket, az nemcsak a mi javunkra mint előterjesztők javára szolgál, hanem az egész magyar demokrácia számára fontos lenne, hogy az Alkotmánybíróság állást foglaljon a véleménynyilvánítási szabadság és a személyiségi jogok egymáshoz való viszonyáról. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Ké t percre megadom a szót Pokol Béla képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. POKOL BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hegyi Gyula képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni, akivel nagyon szeretek vitatkozni, mert toleráns. Sokat vitatkoztam vele az elmúlt három évben, és sokszor esetleg éles hangon, de a vele való vitára hál’ istennek sohasem az ellenségeskedés, hanem a diszkusszió volt a jellemző. Most azért szeretnék vitába szállni vele, mert ő véleményhelyreigazításról beszélt. Ez nem véleményhe lyreigazítás, ami ebben a törvényjavaslatban benne van, tudniillik a véleményhelyreigazítás azt jelenti, hogy megjelenik egy vélemény és utána helyreigazítom, vagy megsemmisítem a felét, mint a tényhelyreigazításnál. Itt arról van szó, hogy megjelenik a vélemény, úgy, ahogy van, teljes terjedelmében, majd megjelenik egy másik vélemény, amelyik azt nem helyreigazítja, hanem csak mellé áll: tessék nézni ezt is. (16.10) Tehát nem helyreigazításról beszélünk. Én nem mondom, tudniillik az elmúlt három évben rö gtön az elején, amikor a válaszadás joga felmerült, akkor a különböző színárnyalatú lapokban nagyon tendenciózusan lehetett látni egyre inkább azt - és elnézést, nem Hegyi Gyulának akarom ezt a vádat megfogalmazni , hogy minél inkább balliberálisabb volt egy lap, egy cikkben annál jobban, szisztematikusan hússzor is megemlítették, hogy véleményhelyreigazítás, és micsoda disznóság ez a helyreigazítás. Nem, válaszadásról van szó, ez egy nyelvpolitikai trükk. Nyelvpolitikai trükk, amelyet nyelvileg lényegébe n már pejoratív hangnemmel, felhangokkal láttam el; mivel ez persze elterjedt, és elég sokan használják, anélkül hogy ezt a nyelvpolitikai trükköt átvették volna, mert mindenki használja, de benne van, mondom, egészen denunciálni ezt az egész intézményt. T udom, hogy ez három évvel ezelőtt elterjedt már, tehát ez tévedés: ez nem helyreigazítás, ez a válaszadás joga, amely minden megsemmisítés nélkül az eredeti vélemény mellé áll. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
