Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KURUCSAI CSABA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1706 Meggyőződésem szerint ez a probléma, bár tipikusan nem Európában előkerülő probléma, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy idegenforgalmi csúcsidőben az európai országokban is hihetetlen nyomás, és esetenként szinte megoldhatatlan feladatmennyiség elé kerülnek konzuljaink. Utalok csak a tavalyi görögországi problémákra, arra az egyébként mindenki számára teljesen nyilvánvaló problémára, hogy Görögország, a görög szigetek jel entős része meglehetősen komoly kihívások elé állítja a konzuli szolgálatot, ahol a konzuli szolgálat költségeihez mérten hihetetlen költséggel tud csak egyik helyről a másikra a konzuli szolgálat egyik vagy másik képviselője eljutni. Meggyőződésünk tehát, hogy miközben a Magyar Szocialista Párt teljes egyetértéséről biztosítja a Külügyminisztériumot és a kormányt e törvényjavaslat támogatásában, e területen, az anyagi és technikai ellátás területén a konzuli szolgálat feltételeit javítani kell. Köszönöm sz épen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Kurucsai Csabának, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. KURUCSAI CSABA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! A tisztelt Ház előtt lévő T/3929. számú törvényjavaslat a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24én elfogadott egyezményhez kötődően történt csatlakozásunk szükségszerű következménye. A szabályozást az tette szükségessé, hogy az 1989. évi októberi és az 1990. évi júniusi alkotmánymódosítás az állampolgárság jogintézményéhez kötődően alapvető fontosságú új rendelkezéseket léptetett életbe. Így az alkotmány jelenleg is hatályos 69. § (3) bekezdése kimondja: "Minden magyar állampolgá r jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze." Tanulságos visszaidézni a hivatkozott paragrafushelyhez kötődő részletes indoklást is, eszerint: "Az állampolgárság a modern államok és polgárai ka pcsolatának kifejezésére alkotott speciális jogintézmény, olyan jogi kapcsolat, amely kifejezi az állam és a polgár egymásra utaltságát, viszonyát, s mely alapján egyebek mellett a polgárt az állam részéről védelem illeti meg. Akárcsak a szabadságától, áll ampolgárságától sem fosztható meg senki sem önkényesen. Megilleti továbbá a magyar állampolgárokat, külföldi tartózkodásuk idején a külképviseleti szervek útján a védelem joga." A 24 paragrafushelynyi törvényjavaslat rendelkezései három csoportra oszthatók : a konzuli szolgálat helye és szerepe a külügyigazgatásban, a konzuli szolgálat feladat- és hatásköre, valamint egyéb eljárási szabályok. Feladat- és hatáskörét illetően a javaslat egyértelmű és világos rendelkezéseket tartalmaz. Ezek az előírások: a konz uli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24én elfogadott és a Magyar Népköztársaság által az 1987. évi 13. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezményen alapulnak. Meg kívánom jegyezni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál 1987. június 19én Magyarország részéről a csatlakozási okirat letétbe helyezése megtörtént. Az 1973as bécsi egyezményig hosszú út vezetett. Az önök előtt lévő törvényjavaslat nem a kezdet a magyar külügyi igazgatás konzuli szolgálatának fejezetében. Az OsztrákMagyar M onarchiában a külügy a közös politikák egyike volt. Mint európai nagyhatalom, a Monarchia kiterjedt, széles körű konzuli hálózattal rendelkezett, és bár önálló magyar külpolitika az első világháború előtt nem létezett, mégis jelentős volt hazánk külkapcsol ati súlya. Ennek az volt az oka, hogy a konzuli szolgálat, a konzul hivatali tevékenységének jelentős hányada nem tartozott a közös külpolitika alá. Ezt azzal sikerült elérni, hogy Magyarország az önálló útlevélről előbb alkotott törvényt, mint az osztráko k. Ebben a törvényben jelentős konzuli jogosítványok fogalmazódtak meg, és ez alapozta meg a konzuli szolgálat fajsúlyos függetlenségét a Monarchia külügyi igazgatásától. Nem lehet célom egy felszólalásban a konzuli szolgálat teljes előélete bemutatása, ug yanakkor feltétlenül meg kell említeni, hogy a rendszerváltás előtti 4042 év nem tett jót a magyar külügyi igazgatásnak, különösen nem a konzuli szolgálatnak. A hidegháború, hazánk függősége egyaránt oka
