Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KISS ANDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1696 között nem sokat fejlődött. Az elvtársak kiváltsága volt a hírközlés talán legelterjedtebb eszköze, a telefon. Az átlag állampolgárnak csupán a posta vagy a távirat maradt a mai törvény megfogalmazásai szerinti hírközlésre. Örömmel mondhatjuk, hogy a rendszervál tás után kialakult egy bizonyos piaci váltás Magyarországon a hírközlés, elsősorban a telefónia területén. Ennek a piacváltásnak, a koncesszió megjelenésének a végnapjait éljük, és az előterjesztőtől tudjuk, hogy ennek a törvényjavaslatnak a legfőbb célja eme koncesszió megszűnésével kapcsolatos jogi szabályozás megteremtése. Miniszter úr az expozéjában Magyarországot egy leendő szilíciumvölgynek exponálta. Ezzel kénytelen vagyok vitatkozni, noha remélhetőleg így lesz. Magyarországon ma valóban vannak jelek arra, hogy az elektronikai ipar bizonyos alkatrészgyártása Magyarországra települt, de szilíciumvölggyé igazából csak akkor válnánk, ha a gyártás mellett az igazi fejlesztések is Magyarországon folynának, s nemcsak a szoftver, hanem a hardver területén is . A törvény céljaként elsődlegesen eme bizonyos monopolhelyzet megszüntetése fogalmazódott meg. Felmerül a kérdés, hogy a kormányok az előző időkben megtetteke mindent annak érdekében, hogy a távközlés piacán a monopólium ne igazán monopóliumként működjön . Sajnálatos módon azt kell mondani, hogy az előző kormányok nem igazán tettek meg mindent annak érdekében, hogy a monopolszolgáltatók ne éljenek vissza hatalmukkal a fogyasztók kárára. Ha mást nem említenénk, de a domináns szolgáltató hosszú évek folyamán - talán már előre gondolva a koncesszió lejárta utáni bevételkiesésére - gondosan megemelte az előfizetői díjakat, hogy a koncesszió megszűnése után, amikor talán valóban versenyhelyzet alakulhat ki, egy biztos és fix árbevételre, az előfizetői árbevételr e tehessen szert. Emellett természetesen folyamatosan emelte a telefonszolgáltatások, azaz a beszélgetési percdíjak árát is különböző mértékben. Azt hiszem, az elmúlt időszakban a kormánynak sokkal erősebben kellett volna beavatkoznia a hatósági árszabályo zás módján a szolgáltatók árképzésébe. Úgy fogalmaztam meg magamnak, hogy ezt a törvényt egy évvel ezelőtt kellett volna meghozni. Voltak is erre jelek, előkészületek. Fideszes képviselőtársam, Horváth János 1999 végén az akkori közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez kérdést intézett, amelyben azt tudakolta, hogy meddig tart még a monopolhelyzet Magyarországon. Katona Kálmán akkori miniszter azt válaszolta: képviselő úr, ha ezt a kérdését egy év múlva felteszi, akkor már arról számolhatok be önnek, hogy még két hétig. Fideszes képviselőtársam nem emlékezett erre a kérdésére, mert tavaly év végén nem tette fel újra a kérdést, de én feltettem, és akkor miniszter úr államtitkárától azt a választ kaptam rá, hogy a Matáv monopóliuma azért nem szűnt meg t avaly, mert az egységes hírközlési törvény nem készült el, és a domináns vagy legnagyobb szolgáltató ennek elkészültéhez, kihirdetéséhez kötötte monopóliumának a megszüntetését. Hivatkozásként az európai uniós jogharmonizációt említette államtitkár úr, hog y emiatt késett gyakorlatilag a törvény megalkotása. Ez az egy év mindenképpen késedelmet jelent, ha az itt említett piaci helyzetet tekintjük, amit kisebbségi véleményként, illetve már vezérszónoki véleményekben is megfogalmaztak az előttem szólók. Úgy ér zékelem, hogy mind az internetpiacon, mind a távközlési piacon tavaly nyár óta sajnos jelentős visszaesés van. Ezt a legszembetűnőbben a New Yorki technológiai tőzsde mélyrepülése igazolja talán, de Magyarországon is lehet érzékelni, éppen a tegnapi sajtó ban megjelent hírek alapján. Többen elmondták, hogy hosszú előkészítés után viszonylag gyors végeredmény született a törvényjavaslatban. Rogán képviselőtársam megemlítette, hogy két hetünk volt felkészülni a törvényjavaslat végleges szövegének kézhez kapás a után. Ebben természetesen igaza van, de ahhoz, hogy a képviselők szakértői véleményeket, egyeztetéseket tudjanak folytatni, talán valóban jobb lett volna, ha egy kicsit előbb hozzájutunk a törvény végleges javaslatához. Bár azt hallottuk innenonnanamon nan, hogy a végső javaslat is az utolsó pillanatban készült el és került a kormány által elfogadásra.
