Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PUSZTAI GYULA, az informatikai és távközlési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1667 eredményeként született meg. A törvényjavaslat azzal együtt, hogy kiváltja a postatörvényt, a távközlési törvényt és részben kiváltja a frekvenciatörvényt, alapvetően nem szól például a mobilkommunikáció területéről, hiszen egyrészt e területen nincsen olyan lehatárolt erőforrás, mint a hagyományos távközlési szektorban, másrészt a szolgáltatók között már a fogyasztók által is jól érzékelhető, élénk verseny zajlik, ami a további frekvenciák árverése folytán várhatóan még erősödni fog. Az egységes hírközlési törvény lényegében nem érinti a médiatörvényt sem. Így nem foglalkozik az abban megfogalmazott, úgynevezett egyhatodos szab ályozással, azaz a műsorelosztást végző szolgáltatók piaci viszonyaival. Harmadrészt, az egységes hírközlési törvény nem foglalkozik és nem is kíván foglalkozni a különféle szakmai csoportok lobbiérdekeivel, nem kívánja szolgálni azokat. Számos érdek sérül , sérülhet a szabályozott verseny feltételrendszerének kialakítása során. Egyetlen érdek nem szenvedhet hátrányt, ez pedig a fogyasztók, a felhasználók érdeke. Mindezek figyelembevételével az informatikai bizottság várhatóan elfogadásra ajánlja majdan a tö rvénytervezetet, de általános vitára mindenképpen ajánljuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Pusztai Gyula képviselő úr képviseli. Képviselő úr! PUSZTAI GYULA , az informatikai és távközlési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Szalai Annamária képviselőtársam ismertette az informatikai és távközlési bizottság kormánypárti véleményét a T/3934. szám alatt benyújtott, a hírközlésről szóló törvényjavaslatról. Mint ahogy elnök asszony felkérése is hangzik, kisebbségi véleményt fogalmaztak meg a bizottsági ülésen. En gedjék meg, hogy a kisebbségi véleményt nagy vonalakban ismertessem. A szocialista párti képviselők számára egyértelmű volt, hogy egy rendkívül fontos törvényi szabályozásról van szó. Az elmúlt, viszonylag rövid időszak alatt ol yan forradalmi változások zajlottak le a hírközlés tekintetében Magyarországon is, nemcsak a világon, amelyek szükségessé teszik a törvényi szabályozást. Ugyancsak indokolja a szabályozást az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk, megjegyezve: nem b iztos, hogy a mai állapotok figyelembevételével a szabályozás tekintetében bizonyos átmeneti időszakot nem lennee célszerű figyelembe venni. A törvénytervezettel szemben talán a leglényegesebb kifogásunk az, hogy a szabályozás központjában nem a fogyasztó , hanem inkább a szolgáltató áll. Nem érződik a tervezetben, hogy a törvény egyik legfőbb célja az, hogy a fogyasztók minél szélesebb körben, minél olcsóbban és magasabb minőségű szolgáltatáshoz jussanak. A tervezet ezzel szemben elsődlegesen a piac újrafe losztásáról szól. Bár az egyik kormánypárti képviselőtársam a bizottsági vitában a törvénytervezetet egyik pozitívumaként úgy jellemezte, hogy áthatja a fogyasztók érdekeinek a szelleme, mi úgy ítéljük meg, jobb lenne, ha a láthatatlan szellem helyett a ko nkrét jogi szabályokban jelenne meg a fogyasztói érdek. A törvénytervezet másik nagy hiányosságának tekintjük, hogy ellentmondásosan kimondja, hogy keretszabályozásra törekszik. Az ellentmondást abban látjuk, hogy míg a tervezet egyes lényeges kérdésekben, amelyek törvényi szintű szabályozást igényelnének, nagyvonalúan és mintegy 40 kérdésben a minisztert, minisztereket, illetve 12 esetben a kormányt hatalmazza fel a részletes szabályok megállapítására, ugyanakkor olyan részletszabályokat is megállapít, ame lyek nem ebbe a
