Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. STUMPF ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
1664 akadály az Európai Unió jogszabályainak megfelelő, nyílt hír közlési piac működését szabályozó törvény megalkotása elől. Az átlátható, diszkriminációs szabályozás az, ami ebben a törvényben megtalálható. A javaslat nem kedvez egyik befektető csoportnak sem, nem múltbeli érdemeket kíván a jövőben elismerni, és nem is a monopóliumokra épülő koncessziós rendszer hibáit akarja az új, liberalizált piac szabályozásával korrigálni. Arra törekszik, hogy a fogyasztókat hozza előnyös helyzetbe, a mainál lényegesen olcsóbb és széles körben elérhető szolgáltatások versenyének bi ztosításával. A bevezetőmben említettem, hogy a posta, a távközlés, az elektronikus média és az információs társadalom szolgáltatásai közötti határok elmosódása miatt a javaslat egységes szerkezetben fogalmazza meg az egész területre vonatkozó szabályozást . (9.10) Tisztelt Ház! A hírközlési törvény tervezete felhasználóbarát, de nem szolgáltatóellenes, ezt a javaslat a piacszabályozás eszközrendszerével kívánja biztosítani. A verseny ösztönzése és fenntartása a záloga annak, hogy hosszú távon az árak alacso nyak maradjanak, mégpedig a mainál alacsonyabbak, hiszen az árak a ma bevett gyakorlattól eltérően a minimális költségekhez fognak közelíteni. Az elérhető ár mindazonáltal lehetővé teszi, hogy megfelelő hatékonyságú cégek a befektetéseik megtérüléséhez szü kséges nyereséget is ki tudják gazdálkodni. Ezért a javaslat alapvetően a piaci működést szabályozza annak érdekében, hogy valamennyi szegmensben verseny alakuljon ki kellő számú, azonos esélyű résztvevővel. Ott, ahol a verseny még nem alakult ki, az állam i szabályozás és felügyelet különleges felelősséget visel a felhasználók szempontjainak és érdekeinek érvényesítésében. Az alapvető hírközlési szolgáltatások mindenki számára történő, elérhető áron való hozzáférése érdekében a javaslat bevezeti az egyeteme s szolgáltatás intézményét. Ez azt jelenti, hogy az alapszolgáltatások rugalmas készlete a társadalom mindenkori hírközlési alapigényeit hivatott kielégíteni, mégpedig az állam által szabályozott áron, és az egyetemes távközlési szolgáltatásból adódó indok olt és elismert többletterhek az egyetemes távközlési alapból fedezhetők, amelybe a távközlési szolgáltatók a jogszabályban meghatározott, kiszámított befizetéseket teljesítenek. A postai egyetemes szolgáltatás veszteségeinek finanszírozása érdekében a pos tai egyetemes szolgáltató egyes postai szolgáltatások nyújtására kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik. A tervezet a terheket a legszélesebb körben teríti szét, ezzel a kompenzáció árnövelő hatása minimálisan terheli meg a nem egyetemes szolgáltatást igén ybe vevőket. Az egyetemes szolgáltatás körébe az alapszintű postai szolgáltatások tartoznak, valamint az alapszintű távbeszélőszolgáltatás, ebbe beleértve az ingyenes segélyhívás és a modemes átvitel lehetőségét, az előfizetői névjegyzék elérhetőségét, to vábbá a kellő számú és területi elhelyezésű nyilvános távbeszélőállomásokat is. A hálózati szerződések törvényjavaslatban meghatározott rendszere előírja a szolgáltatók együttműködési kötelezettségét, garantálja az új belépők piaci megjelenésének lehetősé gét, ami fenntartja a működő versenypiac előnyeit a felhasználók számára. Így végső soron a felhasználók számára folyamatosan biztosított szolgáltatások és hálózatok lehető legteljesebb átjárhatóságát is biztosítja. A verseny érdekében szabaddá válik a szo lgáltatások és berendezések piacra vitele, természetesen az életvédelmet és zavartatás elleni védelmet biztosító kötelezettségek betartása mellett. Ezáltal a piaci szereplők szolgáltatásaikkal és eszközeikkel azonnal reagálhatnak vagy elébe mehetnek a piac i igényeknek. A piacon megjelenő szolgáltatók és szolgáltatások a bejelentés és nyilvántartásbavétel nyomán a nyilvánosság számára közismertté és választhatóvá válnak. Az erre kijelölt állami szerv folyamatosan figyelemmel kíséri a piac működését, továbbá a piaci szereplők jogkövető magatartását. A szerv felhatalmazást kap, hogy szükség esetén szankciót is alkalmazzon. A piacfelügyelettel biztosítható, hogy a szolgáltatok nem tudnak a felhasználók rovására tartósan indokolatlan előnyhöz jutni, nem lehet el tűnni a hatóság elől, és az egyedi fogyasztói panaszok kivizsgálása pedig nyomatékot ad a felhasználói érdekek védelmének.
